A bánáti Nezsény lakosságának egyharmada magyar, közülük azonban nem mindenki beszél már anyanyelvén. Nem egy olyan család van, ahol a szülők magyarok, de a gyermekek már nem beszélik őseik nyelvét. A faluban alig van munkalehetőség, csakis földművelésből élnek a helyiek.
A legenda szerint 1848-ban Rózsa Sándor felgyújtotta a bánáti Nezsényt. A történtek után épült házak nyomai láthatók ma is az 1280 lakosú faluban. Bár töredékében, de megmaradt a magyar tannyelvű oktatás. Csernák István: „Még van tagozat, négy osztályig tanulnak magyarul. A környező falvakban már nincsen magyar tagozat. Szeretnénk megtartani, hogy legyen tovább. Most, hogy mirajtunk áll vagy másokon, majd meglátjuk.”
Egy összevont magyar alsós tagozat van öt diákkal. Az anyanyelvápolásra viszont sokkal többen járnak. Ez azt mutatja, hogy a beolvadás nagymértékű. Ábel Kornélia: „Itt vannak vegyes házasságból gyerekek, vannak magyar házasságból gyerekek. Főleg azok, akik nem magyar nyelven járnak iskolába. Majd harmincan vannak. De ide azért szívesen járnak, és itt valamennyire ismerkednek a kultúrával, a magyar nyelvvel.”
A 130 dolgozót foglalkoztató szövetkezet felszámolása után helyben csak a mezőgazdaságból lehet megélni. Szabó Lajos, Nezsény: „Öreg jugoszláv időben nem bírtál tartani csak harminc láncot. Most meg dolgozok negyvenet. Szégyen, nincstelenség. Igen, nincstelenség. 1500-1700 liter égőanyagot fogyasztok, a kukorica meg 1500 dinár.”
A Prosperitati Alapítvány lakossági fórumára a vártál is többen jöttek el. Dobai János, elnökségi tag, VMSZ: „Én az hiszem, hogy itt Nezsényben, ahova én sokat járok is, első alkalommal – bármiről volt szó eddig – első alkalommal voltak ennyien. Ez bizonyítja azt, hogy itt is még valamilyen módon az emberek akarnak megkapaszkodni.”
Második hete tartó pályázatismertetőkön számos kérdés, javaslat hangzott már el. Nagy Miklós, Igazgató Bizottság tagja, Prosperitati Alapítvány: „Hallottunk már olyan kérdést is, hogy miért ne lehetne pályázni, ami természetesen ebben az esetbe most nincs kiírva, a falusi házaknak a felújítására, azoknak a fiataloknak, akiknek már van saját házuk, de az nem komfortos.”
Az elvándorlás Nezsényből nem akkora méretű, mint más településekről. Rendszerint fiatalok, vagy egyetlen családtag vállal külföldön munkát. Az év egy részét itthon töltik.
2016. február 16.