Prof. dr. Nagy Imre: Erre a folyamatra az uniós pályázatokra való felkészülésként is érdemes tekinteni
A Prosperitati Alapítvány tegnap Szabadkán az új városháza épületében ünnepélyes keretek között újabb 274 nyertes pályázóval írt alá szerződést. Olyan pályázókról van szó, akik az első pályázati kör öt kiírásában – falusi házak vásárlása, mikro- és kisvállalkozások eszközbeszerzése, tenyészállatok és méhek vásárlása, mezőgazdasági gépek és kapcsolható eszközök vásárlása, öntözőberendezések vásárlása – megfeleltek minden elvárásnak, ugyanakkor eszközhiány miatt akkor nem részesültek támogatásban. A magyar miniszterelnökkel folytatott tárgyalásokat és a támogatási keret megnövelését követően viszont az ő támogatásukra is lehetőség nyílt. Az aláírt szerződések értéke meghaladja a 400 millió forintot.
Juhász Bálint, a Prosperitati Alapítvány ügyvezetője ehhez kapcsolódóan arról is beszámolt, hogy az alapítvány munkatársai a keddi nap folyamán az ugyanennek a pályázati körnek az öt kiírásában pályázó és legalább 40 pontot elérő pályázókat tájékoztatták, hogy lehetőség nyílt pályázatuk támogatására.
Olyanok kapnak tehát esélyt, akik legalább 40 pontot értek el, teljes, érvényes pályázatot nyújtottak be, és jogosultak a támogatásra. Az írásos formában tájékoztatott személyeknek nyilatkozniuk kell, hogy továbbra is igényt tartanak-e a támogatásra, majd válaszolniuk kell néhány, a projektum megvalósításával kapcsolatos kérdésre, végül pedig érvényes előszámlát kell benyújtaniuk. Juhász reményei szerint a kiértékelést követően közel 800 pályázóval nagyjából 1,2 milliárd forint értékben tudnak majd ismét szerződést aláírni.
– Jelentős keretbővítésről van szó. Az első körben 2405 pályázatot adtak be. Eddig 926 pályázóval írtunk alá szerződést, ma újabb 274-gyel, ha pedig mindehhez hozzávesszük a közel 800 pályázót, akkor feltehetően közel 2100 pályázóról beszélhetünk. Ilyen jellegű sikert nagyon kevés program tud felmutatni – fogalmazott Juhász.
Az alapítvány ügyvezetője a következő körök kereteiről nem tudott nyilatkozni, annyi viszont már most biztos, hogy az első kör tapasztalatait figyelembe veszik. Ha a program hitel-eleme is feláll, akkor a pályázatok típusa is más lesz. Terveik között szerepel az első két kör sikeresnek nyilvánított pályázatainak ismételt kiírása – tette hozzá Juhász.
A KICSIK ÉS A NAGYOK IS FONTOSAK
Prof. dr. Nagy Imre, a Prosperitati Alapítvány igazgatóbizottságának elnöke azon tapasztalatokról számolt be lapunknak nyilatkozva, hogy az első kör első csapata, amely hatvan pont feletti értékeket ért el, annyira jó pályázatokat nyújtott be, hogy azokkal akár európai uniós forrásokra is pályázhatott volna. Mint hozzátette, másrészt a többi pályázó pályázatát is sikeresnek lehet nevezni, hiszen minden szükséges adatot tartalmaztak, ha nem is a legjobb pályázatokra jellemző terjedelemben vagy megfogalmazási móddal. Ezért a most támogatásban részesülő, negyven pont felett teljesítő pályázatokat is jónak lehet nevezni – szögezte le Nagy.
– Erre a folyamatra az uniós pályázatokra való felkészülésként is érdemes tekinteni. Amikor csatlakozunk az EU-hoz, megszűnik az állami támogatás intézménye, mindenkinek pályáznia kell. Ez a folyamat már most beindult. Sokan pályáznak sikeresen köztársasági és tartományi forrásokra is. Magyar települések is. Ezt a folyamatot meg kell tanulni – magyarázta Nagy.
A szakember, aki a terület- és gazdaságfejlesztési stratégia elkészítésének folyamatát irányította, a továbbiakban arra mutatott rá, hogy a Prosperitati eddigi kiírásaival a gazdaság alapvető problémáit próbálták orvosolni. A jövőben megjelenő kiírások más típusúak lesznek, már hitel-támogatásra is lehetőség nyílik – talán már október közepén, esetleg végén – emelte ki Nagy, mondván, hogy ezzel a nagyobb vállalatokat fogják megszólítani. Ezt követően egyértelműen láthatóvá válik, hogy a program mindenki számára támogatást kínál fel mind a kisebb, mind a nagyobb vállalatok számára – nyomatékosította Nagy.
Azzal kapcsolatban, hogy a stabil és életképes gazdaságnak inkább a minél nagyobb, vagy inkább a minél több kis- és középvállalkozásra kellene építenie, a szakember kifejtette, hogy utóbbiak meghatározó generátorai lehetnek a gazdaságnak.
– A közép-kelet-európai régióban az uniós csatlakozást követően az államok nagy hangsúlyt fektettek a kis- és középvállalkozások támogatására. Ez Nyugat-Európában sincsen másként. Már akkor fejlett volt a kis- és középvállalkozások rendszere Szlovéniában, amikor még egy országhoz tartozott Szerbiával. Magyarország példája is bizonyítja, hogy mekkora ezeknek a vállalatoknak a jelentősége. Ezért a mi vállalkozóinknak is erre kellene összpontosítaniuk – fejtette ki a Prosperitati igazgatóbizottságának elnöke.
A Szabadkai Magyar Főkonzulátust dr. Menyhárt Attila vezetőkonzul képviselte a rendezvényen. Nyilatkozatában megerősítette, a magyar kormány úgy döntött, kibővíti a rendelkezésre álló keretet, hogy azok is támogatást kaphassanak, akik megfeleltek a kiírások feltételeinek, ám nem fértek bele a keretbe. Ezzel egyrészt azt kívánták elérni, hogy az érintettek ne érezzék úgy, hogy bár megfeleltek a feltételeknek, mégis elestek a lehetőségtől, másrészt pedig minél több, Vajdaságban boldogulni kívánó embert szerettek volna támogatni – emelte ki a vezetőkonzul.
– Vajdaságot járva azt tapasztaltam, hogy a vajdasági ember rendkívül találékony és túlélő típus. Élni akar. Vannak olyanok, akik külföldön próbálnak meg élni, mások viszont szülőföldjükön, itthon próbálnak boldogulni. A vajdasági magyarok dolgozni szeretnének. A magyar kormány ebben próbálja őket segíteni, támogatást, lehetőséget felkínálva. Az itteni emberek és munkájuk semmivel sem ér kevesebbet, mint azoké, akik Nyugat-Európában vagy esetleg az Amerikai Egyesült Államokban élnek. Annyival vannak hátrányos helyzetben, hogy a tőke hiánya miatt nincsen lehetőségük fejlesztésekre és a legújabb technikai vívmányok alkalmazására. A magyar kormány által nyújtott pályázati lehetőségek ebben próbálnak segíteni a Vajdaságban élőknek – fogalmazott Menyhárt.
MEGLEPETÉS, MAJD ÖRÖM
A ludasi Varga Zoltán kapcsolható eszköz vásárlására pályázott. Örömmel fogadta a hírt, hogy a korábban elutasított pályázata mégis támogatásban részesül. Egy négysoros, pneumatikus kukoricavető gépet tervez vásárolni, amit a tavaszi vetés során már hasznosítani tudna. Varga Zoltán a jövőben is pályázni tervez, hiszen elmondása szerint jó lenne felújítani gazdaságának a gépparkját, elsősorban új, nagy tárcsára, valamint búzavetőgépre lenne szüksége.
A fiatal házaspár, Horvát Világos Zsuzsa és Horvát Edvárd Adáról érkezett. Házvásárlásra pályáztak, és a fiatalasszony elmondása szerint szinte szóhoz sem jutottak, amikor megtudták, hogy mégis támogatásban részesülnek, így megvásárolhatják a kiszemelt házat. Már csak azért is, mert nem sokáig szeretnének ketten maradni, ennél jóval nagyobb családra vágynak – jegyezte meg somolyogva.
Az ingatlan egy háromszobás családi ház Adán, amelyet szerencsére még nem adtak el. Bár öreg épület, jó állapotban van, csak kisebb átalakításokra, renoválásra lesz szükség – mondta Horvát Világos Zsuzsa, aki külön örül annak, hogy a házhoz valóban nagy porta tartozik, hiszen legalább azt szeretnék megtermelni, ami az asztalra kerül. A férj mindehhez hozzátette, hogy gyümölcsfákat is szeretnének ültetni, hogy később esetleg pálinkát is készíthessenek.
A tiszaszentmiklósi Törtei János a támogatási szerződést aláíró fiatalabb fiát várta az új városháza előterében, és apaként elsősorban háláját kívánta kifejezni a pályázat működtetőinek, amiért gyermekének a pályázata támogatásban részesült. Azt mondja, a fiatalabb fia már elindult külföldre, ám a pályázati lehetőség hallatán úgy döntött, inkább itthon próbál boldogulni. A megnyert támogatásból használt traktort vásárolnak, jól fog jönni a saját tulajdonban lévő 6-7 hold és az ugyanennyi bérelt termőföld megmunkálására.
Velez Andor Oromhegyesről érkezett. A fiatal gazda tenyészállatok vásárlására pályázott, tíz juhot fog beszerezni a támogatásból. A család jelenleg negyven juhot tart. Elsősorban a húst hasznosítják, javarészt elégedettek az átvételi árral, habár jobb is lehetne. A gazda a jövőben is szeretne pályázni, mert a családi gazdaság gépparkja jócskán elavult, ezért korszerűbb gépeket vásárolna.
A horgosi Joó Tamás azt mondta, boldogan írta alá a támogatási szerződést. Szavai szerint az intenzív munka irányába hajlanak. A családi gazdaságban elsősorban burgonyát, káposztát, tehát vízigényes növényi kultúrákat termesztenek, ezért öntözőberendezésre pályáztak.
2016. szeptember 14.