Meghódítani Közép-Szerbiát
Magyarország arra törekszik, hogy még inkább kiterjessze jelenlétét Szerbiában, mutatott rá Gárdos-Jovanović Márta, Magyarország belgrádi nagykövetségének gazdasági attaséja a Vajdasági Magyar Szövetség belgrádi városi szervezetében csütörtökön este tartott tribünön. A gazdasági attasé rámutatott, Magyarország nemcsak Vajdaság iránt érdekelt, hanem Szerbia más részei iránt is, hiszen a magyar vállalatok szeretnének a közép-szerbiai vállalatokkal üzletelni. Így Nišben tiszteletbeli konzult neveztek ki, akinek a feladata, hogy népszerűsítse a magyar vállalatokkal való együttműködést Dél-Szerbia felé is. Ezt a célt szolgálja a nemrégiben megnyitott tiszteletbeli konzulátus is Kragujevácon.
A gazdasági attasé a szerb–magyar gazdasági együttműködés témájára megtartott előadásában kiemelte, Közép-Szerbiára is potenciális, új piacként, illetve komoly partnerként tekintenek.
Elmondta, a legutóbbi budapesti szerb–magyar együttes kormányülésen tíz megállapodást írtak alá, amelyek a két ország gazdasági együttműködésében nagy jelentőséggel bírnak. Sor került egy keretmegállapodásra is, amelynek a feldolgozóipart, az infrastruktúrát, a vízipart érintő közös projektumok megvalósításában lesz szerepe. A két ország közötti árucsere-forgalom meghaladta a 2,5 milliárd eurót a múlt évben, ami 29 százalékos növekedést mutat 2016-hoz képest.
A gazdasági attasé kiemelte, ez a két ország politikai stabilitásának és a gazdasági fejlődésbe való befektetésnek köszönhető. Így a két ország közötti árucsere már nem a nyersanyagokra, a gabonafélékre alapozódik mint korábban, hanem gépekre, illetve személygépkocsikra, természetesen a kőolajszármazékok és az elektromos árammal való kereskedelem mellett.
A gazdasági attasé elmondta, Magyarország érdekelt az elektromos távvezeték kiépítésében, a megújuló energiaforrások kiépítésében, illetve a feldolgozóiparban, hiszen mint mondta, a két ország jövője a piacon való közös megjelenés lehet.
Juhász Bálint, a Prosperitati Alapítvány igazgatója bemutatta az alapítvány munkáját. Kitért arra, miért vállalta magára a VMSZ a tartomány gazdasági fejlesztésének kötelezettségét, hiszen egy kisebbségi pártnak nem ez az elsődleges feladata. Rámutatott, a nemzeti identitás megőrzése csak úgy lehetséges, ha a közösség gazdaságilag is megerősödik. Ezt az igényt Magyarország is felismerte és pénzügyi alapot teremtett annak megvalósítására. Így az alapítvány mára már 7500 kérelmezővel lépett kapcsolatba, akik közül mintegy 6700-zal már megkötötték a szerződést, illetve megkezdték, vagy már meg is valósították a támogatott terveket. Eddig 10,2 milliárd dinárt ruháztak be a projektumokon keresztül Vajdaság és ez által Szerbia gazdaságába.
– Az elsődleges célunk az volt, hogy eljussunk a kisvállalkozókhoz, a családi gazdaságokhoz, a mikrovállalatokhoz. Azt hiszem ez sikerült – emelte ki az alapítvány igazgatója. Elmondta, 15-20 ezer polgárhoz jutottak el, ugyanakkor a feldolgozást támogató projektumoknak köszönhetően megközelítőleg 800 munkahely nyílt, illetve a feldolgozó láncba mintegy 4500 családi gazdaságot tudnak majd bekapcsolni.
Ma már a pályázatok ötödik körét írták ki.