Születésnapot ünnepeltek és fejlesztést adtak át a Gebi Kft.-ben Topolyán
Fennállásának negyvenedik évfordulóját ünnepelte meg pénteken a Gebi Kft. Topolyán, ahol ugyanekkor a takarmánygyártó vállalat a magyar kormány jóvoltából, illetve a Prosperitati Alapítvány támogatásával megvalósított nagy léptékű mezőgazdasági fejlesztésének második ütemét is átadták. A rendezvény kiemelt vendége Magyar Levente, Magyarország külgazdasági és külügyminiszter-helyettese, valamint Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke volt, akik alkalmi beszédet mondtak. A rendezvényen külön köszöntötték többek között Kiss-Parciu Péter regionális és határ menti gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkárt, Magyar Józsefet, Magyarország belgrádi nagykövetét, Csallóközi Esztert, a Szabadkai Főkonzulátus főkonzulját, dr. Pásztor Bálintot, Szabadka városi képviselő-testületének elnökét és Juhász Bálintot, a Prosperitati Alapítvány ügyvezetőjét.
Beszédében Ozsvár Tihamér, a Gebi Kft. igazgatója és társtulajdonosa felidézte a napjainkban mintegy 450 alkalmazottal működő vállalat elmúlt négy évtizedét, az édesapja alapította cég legmeghatározóbb pillanatait. Megosztotta az egybegyűltekkel, hogy édesapja, Ozsvár Gellért, mindenekelőtt alkotni szeretett, és nem a problémát, hanem a kihívást látta maga előtt, igyekezve megoldást találni. Amikor ez sikerült neki, arra összpontosított, hogy egy-egy munkát, vagy feladatot miként lehet minél hatékonyabban elvégezni, hangsúlyozta.
Ozsvár Gellért 1983-ban alapított vállalatot. Kezdetben több gazdasági ágazatra is összpontosított, majd 2001-ben döntött úgy a család, hogy takarmánygyárat építenek, ez két évvel később el is kezdett működni, idézte fel a kezdeti lépéseket. Hozzátette, elszántság, szorgalom és áldozatos munka volt szükséges ahhoz, hogy egy kis vállalkozásból a Gebi Kft. Szerbia piacvezető és a térség egyik legnagyobb állati takarmánygyárává fejlődjön. A cég kiépített értékesítési hálózatához 50 nagykereskedés és több mint 2500 kiskereskedelmi egység tartozik, hangzott el a folytatásban, mint ahogyan az is, hogy mindig nagy figyelmet fordítottak az alkalmazottak kiválasztására, igyekeznek családias légkört teremteni a vállalatban. Tekintettel Vajdaság jellegzetességeire, a nyersanyag felvásárlása a cég tevékenységének egyik alappillére, emelte ki Ozsvár Tihamér, aki arra ugyancsak rámutatott, hogy családja és a vállalat számára nem csupán frázis a szülőföldön való megmaradás.
SZEMLÉLTETI, HOGY MIRE KÉPESEK A MAGYAROK
Beszédében Pásztor István a politikai és a társadalmi változások aspektusából idézte fel az elmúlt 40 évet, annak összes kihívását. A Gebi Kft. mára egy megkerülhetetlen, mindenkit büszkévé tevő vállalattá fejlődött, emelte ki. Szavai szerint a cég mintegy 20 országban van jelen. A Gebi Kft. azt bizonyítja, hogy a magyarok mire képesek. Akkor, amikor ezt a vállalatot ünnepeljük, kicsit önmagunkra is büszkék vagyunk és önmagunkat is ünnepeljük, a termelőket, elkötelezettségüket, szaktudásukat, szorgalmukat és megbízhatóságukat, és mindazt, amivel hozzájárultak a Gebi Kft. fejlődéséhez, illetve ehhez a 40 évhez – fogalmazott Pásztor István. Hozzátette, a fejlődéshez mindenekelőtt életerőre, elkötelezettségre, magabiztosságra, és nyitottságra volt szükség, utóbbin belül pedig egy olyan érdekképviseletre, olyan együttműködésre, amelyik az érdekeket meg tudta valósítani.
Később sajtónyilatkozatában Pásztor István arról beszélt, hogy a gazdaságfejlesztési program jelentős mértékben hozzájárult a szülőföldön való megmaradáshoz. Eddig mintegy 14 ezer sikeres pályázatot jegyeznek, a számítások szerint a lehetőség haszna közvetlenül nagyjából 50 ezer emberhez jutott el. Magyarország részéről a gazdaságfejlesztési program tekintetében egyetlen forintnyi adósság sincsen, emelte ki Pásztor István, mondva: várják, hogy megváltozzanak a költségvetési körülmények és azt követően a már megszokott dinamikával lehessen visszatérni a gazdaságfejlesztési program folytatásához. Lapunknak a hazai vállalattámogatási lehetőségekre vonatkozó kérdésére válaszolva a VMSZ elnöke kifejtette, hogy nagyon fontos élni a hazai programokkal. –Vállalkozói rétegünk folyamatosan kihasználta és kihasználja a lehetőségeket, nem várt csak a magyarországira, hanem a tartományi és az egyéb lehetőségekkel is él – mondta Pásztor István.
HATÁROK NÉLKÜL MINDEN KÖNNYEBB
Alkalmi beszédében Magyar Levente más témák mellett a Szerbia és a Magyarország közötti országhatárok legmesszemenőbb lebontásának és légiesítésének fontosságáról beszélt. A határok akadályozzák a forgalmat, az emberek közötti kapcsolatokat és a közös gazdaság építését, illetve az előrelépést, nyomatékosította. Mint arra rámutatott, éppen ezért támogatja Magyarország minden európai országnál határozottabban Szerbia mihamarabbi európai uniós csatlakozását. Amennyiben ez a nyugati partnerek késlekedése miatt a következő években nem valósul meg, akkor Magyarország követeli, hogy a vámuniót, illetve a határrendszert terjesszék ki Szerbiára, nem akarják, hogy Magyarországot és Szerbiát a következő tíz évben is ilyen éles határok válasszák el egymástól, szögezte le Magyar Levente.
A sajtó képviselőinek nyilatkozva a miniszterhelyettes a gazdaságfejlesztési program jövőjéről is szót ejtett. Az ukrajnai háború hatása Magyarország költségvetésében és gazdálkodásában egyaránt érezhető, ezért mindenre, így a határon túli gazdaságfejlesztésre is kevesebb jut az utóbbi évekhez képest, nyilatkozott Magyar Levente.
– Mi mindannyian meg vagyunk győződve arról, hogyha véget ér a háború, akkor a dolgok visszatérnek a normális kerékvágásba, azaz Vajdaság tekintetében is visszatérhetünk a korábbi gazdasági politikához. Konkrét ígéretet nem tudok tenni, ám azt elmondhatom, hogy minden vállalásunkat teljesítjük, minden kifizetés megtörténik a szerződések alapján. Ha a következő években semmi mást nem teszünk, az is leköti a kapacitásainkat, hiszen jelenleg is több száz millió euró értékben zajlanak beruházások. Természetesen folyamatosan azon gondolkodunk, hogy újabb, kisebb pályázatokat jelentessünk meg, hogy ne álljon le a munka – fogalmazott Magyar Levente.