Az akácban keletkezett fagykárok nehezíthetik a méhészek helyzetét
Csütörtökön emlékeztünk meg a méhek világnapjáról. Vidékünkön nagy hagyománya van a méhészetnek, és szűkebb pátriánkban talán nincs egyetlen olyan település sem, ahol ne lenne egy méhész, akinél valódi, elsősorban akác vagy vegyes virágmézhez tudnánk jutni. Szabadka környékén is számos méhész tevékenykedik, akik számára nem indult jól az idei év, hisz a tavaszi fagyok nagy kárt okoztak az akácban, emellett a hűvös időjárás is gátolja a méheket. Minderről, illetve egyéb kérdésekről Agárdi József szabadkai méhésszel beszélgettünk.
– A tavasz nem a megszokott forgatókönyv szerint alakul. Április elején egy erős fagy köszöntött be, és nagy kihatással volt az akácra, ami ugye számunkra az egyik legfontosabb növény, hisz az akácméz a méhészek legfontosabb terméke. Emellett elég hideg éjszakáink voltak, a méhek kevésbé tudtak kifejlődni. Szerencsére a repce egy kicsit kisegített bennünket, de amikor a repce virágzott, elég hideg volt – fogalmazott Agárdi József.
Beszélgetőpartnerünk elmondása szerint egyelőre nem lehet megállapítani, hogy mennyi akácmézet tudnak gyűjteni.
– Egyelőre nem tudjuk, hogy az akác szempontjából pontosan milyen évünk lesz. Az látszik, hogy az egymás mellett lévő fák is másképp reagáltak a fagyra. Az egyik növényen már kinyíltak a virágok, a másikon a hajtás még mindig csupán 3–4 centiméteres, míg a harmadikon egyetlen virághajtás sincs. Általánosságban elmondható, hogy sokkal kevesebb lesz a virág, mint amennyit várunk. De az igazán rossz hír, hogy éjszaka nagyon lehűl a levegő, a 10 Celsius-fok körüli hőmérsékletek rosszat tesznek neki, a szép virágzáshoz éjszaka legalább 15, napközben pedig 24–25 Celsius-fokra lenne szüksége – mondta a méhész.
Az utóbbi időben megnövekedett az olajrepce termőterülete, ami a méhészek szempontjából kedvező jelenség, azonban ezen kultúra esetében óvatosságra van szükség.
– A repce nagyon fontos a méhek fejlődése szempontjából, mert az adja az első nagyobb mennyiségű friss virágport és nektárt. A gondot a permetezés jelenti. Az ipari növényeket nem volna szabad a virágzás alatt permetezni, de sajnos éppen ezt teszik, és ez sokszor a méhek pusztulásához vezet. A permetezés után 5–7 napot kell várni, mire elmúlik a méreg hatása, és csak akkor tudjuk kivinni a méheket, viszont ilyenkor már leszálló ágban van a virágzás. Ott, ahol a méhész meg tudja beszélni a földművessel, hogy ne permetezze a repcét, ezt a növényt jól ki lehet használni, mivel felkészíthetjük a méhcsaládokat az akác virágzására – nyilatkozta Agárdi József.
Az utóbbi időben egyre több helyen találkozhatunk hamis mézzel. Beszélgetőpartnerünk szavai szerint azonban biztosak lehetünk abban, hogy az őstermelőknél eredeti mézet kínálnak eladásra.
– A piacokon jelen lévő szabadkai, illetve környékbeli őstermelők ahhoz a csoporthoz tartoznak, akiknek a méhészet elsősorban a hobbijuk, és csak másodlagos szerepet tölt be az anyagi haszonszerzés. A vevő, ha igazi mézet szeretne fogyasztani, akkor olyan méhésznél vásároljon, akit már valamilyen szinten ismer, és akiben megbízik. Az őstermelőket folyamatosan ellenőrzik, így biztosak lehetünk abban, hogy valódi mézet árulnak. Tavasszal volt egy országos szintű mézellenőrzés, aminek során nagyon sok hamis mézet találtak, de nem tudok róla, hogy Szabadka környékén bárkinél is lett volna valami gond. A hamis mézet a laikus nem tudja megkülönböztetni az igazi méztől. Ma már olyan technológiákkal állítják elő a hamis mézet, hogy még a laboratóriumoknak is nehéz megkülönböztetniük az eredetitől. A hamis mézek előállításában Kína az éllovas, és ők rengeteg ilyen mézet hoznak Európába. A hamis mézet úgy is előállíthatják, hogy a természetes mézhez 20–40 százaléknyi cukrot adnak, így ez a méz valójában nem káros, csak nem annyira hasznos. Gyanúra laikusként az adhat okot, ha túlságosan olcsón kínálják a mézet. A kilónként két euróért árusított méz biztosan nem valódi. A természetes méz ára négyszáz dinárnál kezdődik. A méz kristályosodása is fontos szempont, hiszen a hamisított méz nem kristályosodik, habár vannak olyan fajták, mint például az akácméz, amelyek csak nagyon nehezen és hosszú idő után kristályosodnak. Nyugaton a kristályos mézet jobban becsülik, mint a folyékonyat, nálunk azonban még nincs így – mondta Agárdi József.