A Prosperitati Alapítványnál pályázó 2993 személyből összesen 2388 részesült támogatásban
A korábban meghatározott forrás bővítésének köszönhetően a Prosperitati Alapítvány pénteken összesen 705, első körben pályázó személlyel több mint 400 millió dinár értékben írt alá támogatási szerződést. 402-en mezőgépek és kapcsolható eszközök vásárlására kaptak támogatást, 303 személy pedig falusi ház vásárlására, tenyészállatok és méhek beszerzésére, öntözőrendszerekbe való beruházásra, illetve a mikro- és kisvállalkozások eszközbeszerzésre kaptak támogatást. Az egybegyűlteket Farkas Imre, a szabadkai magyar főkonzulátus külgazdasági attaséja is köszöntötte.
A pénteki aláírással szinte teljes egészében lezárult a Prosperitati Alapítvány pályázatainak első és második köre, a következő néhány hétben még csak azzal az 55 kezdő vállalkozóval kell aláírni a szerződéseket, akik a start-up kategóriában nyerték el a támogatást, és most alapítják meg vállalataikat.
Az első két pályázati körben 2993 pályázat érkezett be a vajdasági gazdaságfejlesztési program tizenöt területen meghirdetett támogatására, és a forrásbővítésnek köszönhetően 2388 pályázó támogatását hagyhatta jóvá az alapítvány, nyilatkozta az ünnepélyes szerződés-aláírást követően Juhász Bálint, a Prosperitati Alapítvány ügyvezetője. Mint hozzátette, a forrásbővítés mentén egyedül azok nem részesültek támogatásban, akik nem jogosultak rá, nem érték el a 40 pontot, vagy hiányosan, nem megfelelően adták át a szükséges dokumentumokat.
Az odaítélt, illetve kifizetett támogatások összege mostantól meghaladja a négymilliárd forintot, ami több mint 14 millió euró, vagyis ennyi friss tőkeinjekció érkezett a vajdasági gazdaságba, emelte ki Juhász. Az alapítvány ügyvezetője nem kételkedik benne, hogy 2018 végéig sikerül felhasználniuk a magyar kormány által meghatározott támogatási keretösszeget, az 50 milliárd forintot. Mint hozzátette, ennek előfeltétele a sikeres pályázati kiírások megismétlése, a hitelkonstrukció felállítása és ezeknek a pályázatoknak a megjelentetése. Kiemelkedő cél a felelősségteljes magatartás és a sikeresség, hiszen Vajdaságban indult el úttörő jelleggel a gazdaságfejlesztési program, amelynek sikeressége meghatározza, hogy Magyarország kormánya hogyan tud a jövőben élni a nemzetpolitika ezen eszköztárával a Kárpát-medencében, hangsúlyozta Juhász.
Az ügyvezető egyelőre nem kívánt válaszolni kérdésünkre, hogy mely pályázati kiírások minősülnek annyira sikeresnek, hogy a jövőben megismétlődhetnek. A vajdasági magyar közösség két héten belül kap választ erre a kérdésre, hiszen a pályázatok kiírásának az igazgatóbizottság, illetve a döntéshozó testület pozitív döntése az előfeltétele, magyarázta Juhász, mondván: azoknak a pályázatoknak az ismételt kiírásában gondolkodnak, amelyekre sok beadvány érkezett, vagy amelyeknél a megvalósítás folyamatában nem voltak jellemzőek jelentősebb fennakadások.
„MÁSNAK IS MARADJON”
Nagy József és fia Óbecsén gazdálkodik. A mezőgazdaságnak hagyománya van a családban, már Nagy József édesapja, nagyapja és dédapja is ebből tartotta el családját. Pillanatnyilag harminc hektár saját termőföldön gazdálkodnak. A család egy pótkocsira pályázott, mert a mostani több mint negyvenéves, éppen itt volt az ideje egy korszerűbbre, jobbra váltani. A gazda azt mondja, az egész család meglepődött, azaz megörült, amikor tájékoztatták őket, hogy mégis megkapják a támogatást. Az idős férfi a beszélgetés során nem a termény átvételi árára panaszkodott, vagy a szükséges eszközök magas árára, hanem a „papírmunkára”, amire az állam kényszeríti őket mostanában. Azt mondja, nehéz hozzászokni a könyveléshez, vagy a nyilvántartások vezetéséhez, és nem is érti, hogy mi szükség erre. Nagy József nemmel válaszolt azon kérdésünkre, hogy pályáznának-e ismét a jövőben, és ha igen, akkor milyen jellegű támogatások lennének érdekesek a család számára. Azt mondja, megelégszenek ezzel is, maradjon másnak is.
MÁSKOR IS PÁLYÁZNA
Óbecse szomszédságában, Törökbecsén gazdálkodik Csányi Róbert. A fiatal gazda egyebek mellett egy hatméteres talaj-előkészítőt vásárol a támogatásból. Az eszköznek majd csak a tavaszi vetésnél veszi hasznát, az őszi vetést sajnos lekéste.
– Persze ennek ellenére is örülök, majd jövőre használom. Máskor is pályáznék, ha megjelenik megfelelő pályázat, hiszen minden lehetőséget érdemes kihasználni. Most nagyjából 25–30 hektár földön dolgozok, saját földről van szó. A családban mindig is mezőgazdasággal foglalkoztak, számomra is természetes volt, hogy ebben az ágazatban keresem a boldogulást. Nem egyszerű a földművesek helyzete, főleg nem a kisgazdáké, a nagyobb gazdaságok jobb helyzetben vannak – mondta a gazda.
LESZ MIVEL VETNI
A palicsi Varga Ilona és férje, Vilmos, Ludason gazdálkodnak, 20 holdon. Az asszony rendkívül lelkes hangulatban nyilatkozott lapunknak, azt mondja, szinte még soha nem lepődött meg olyan kellemesen, mint amikor értesítették, hogy mégis elnyerték a támogatást. Már lemondtak róla, ezért volt annyira nagy az öröm. Két kapcsolható eszközt vásárolnak, egy búza- és egy kukoricavetőt. Az eszközök összértéke 1,1 millió dinár, ebből 300 ezer dinár önrészt vállaltak. Idén már nem tudják használni a vetőket, de jövőre hasznukat veszik. Varga Ilona még nem biztos benne, hogy máskor is pályázni fognak.
TRAKTORT VÁSÁROLNAK
Bezdánban 10 hektáron gazdálkodik Perić Stevan. A támogatási szerződést felesége, Julianna írta alá. Egy használt, de jó állapotban lévő MTZ típusú traktort vásárolnak. A traktor 800 ezer dinárba kerül, a család 20 százalék önrészt vállalt. A család mindig is földműveléssel foglalkozott. Perić Stevan és felesége egy fiú- és egy leánygyermeket neveltek fel, a fiú veszi majd át a családi gazdaságot.
– Hogy milyen most a helyzet a mezőgazdaságban? Nem valami fényes. A gabona átvételi ára már évek óta rossz, pontosabban folyamatosan csökken, egyre kevesebb a hasznunk. A jószág ára is meglehetősen alacsony, nehéz megkeresni azt a pénzt, amit korábban. Ezért is örültünk annyira a támogatásnak. Nem is gondoltuk, hogy megkaphatjuk, hiszen már idősek vagyunk – nyilatkozta Perić Stevan.
2016. november 4.