Újhelyi Lukács martonosi gyümölcsösében roskadoznak a fák
Tisztaszobák illata, dalok ihletője, régi idők csemegéje – mindezt idézi az a fogat elvásó gyümölcs, ami kínálgatja magát a fáról. Beleharapva összehúzza a szánkat, de az illata, a belőle főzött kompót, befőtt, lekvár és sajt meg pálinka vidékünk egyik jellemzője lehetne, ha akkora becsben tartanánk, amekkorát érdemel. Körte vagy alma, egyformán gyönyörű, napszínű és napérlelte, a különbség legfeljebb az illatukban van.
A körte jobban felhívja magára a figyelmet. Újhelyi Lukács martonosi gyümölcsösében pedig napjainkban amerre a szem ellát, mindenhol birsalmától és -körtétől roskadozó fákat lehet látni. Óriási termések húzzák az ágakat. Olyan ez, mint a bőség kertje, szinte mosolyra készteti azt, aki nézi. Habár a tulajdonos szerint olyan sok ok nincs mosolygásra, ami az ország gazdasági helyzetét illeti, de állandó tenni akarása, fáradhatatlan munkakedve és az utódokra való gondolása mindent felülír. Útközben Magyarkanizsáról Martonosra, a gyümölcsösbe tartva már arról is szót ejtünk, hogy van-e megoldás szűkebb környezetünkben a jobb feltételek megteremtéséhez vagy maradjunk a birspálinka főzésénél.
Mit kellene nálunk termelni, amiből jól meg lehetne élni?
– Ahogy szokták mondani humorizálva, ez az egymillió dolláros kérdés. Az első és legfontosabb, hogy az embernek nem szabad elveszíteni a reményt és hinni kell a tisztességes munkában. Ez elég nehéz, amikor sokat dolgoznak, főleg a földművesek, végül oda jutnak, hogy tüntetések árán tudják csak kiharcolni azt a pénzt, ami valójában nekik jár. Ez egy nagyon összetett kérdés. Mivel mezőgazdasági állam vagyunk, akármennyi terem, akármilyen szárazság van, az a 6-7 millió embernek sok. Itt az árakkal igazából soha nem tudunk helyre vergődni. Nekünk a mezőgazdaságban biztos, hogy át kell gondolni, főleg az államnak, de a nagybirtokosoknak is a vízkérdést. Víz nélkül nem lehet termelni. Tehát, ha nem lesznek kanálisaink, nem lesznek nagy mesterséges tavaink, bajban leszünk. Nem szabad megengedni, hisz mellettünk a Tisza, a Duna, csak körül kell nézni a szomszédos országokban. Magyarországon készülnek a mesterséges tavak és ezzel fel akarják fogni a vizet, hogy holnapután tudjanak öntözni.
Öntözés nélkül nincs termés?
– A gyümölcsészetben sem lett volna semmilyen termés, ha nem locsolunk. Az öntözés elengedhetetlen. Még így is látszik, hogy a birseken némelyiken van tíz szem, míg a másikon roskadásig teli az ág. Ez mind annak a következménye, hogy jött ez a hatalmas szárazság. A locsolás segít, de nem ugyanaz, mintha a természet úgy tenné a dolgát, mint máskor.
Gyakran csak akkor vesszük észre, hogy milyen elérhető közelségben van a szépség, amikor belehelyezkedünk. Itt, a martonosi határban is nagyon szép környezetben, gyümölcsfák között, női kéz gondoskodását is mutató virágágyások övezésében beszélgethetünk. Mikor kezdte betelepíteni a területet?
– A kilencvenes évek elején. Az én szüleim, akik csúrogi származásúak, földműveléssel foglalkoztak. A feleségem szülei is dolgoztak a földművelésben. Mivel kétkezi munkából éltek meg a mi szüleink, mi ezt szerettük volna tovább vinni a munkánk mellett.
Itt negyven birsfa található, hatalmas körtékkel és almákkal. Fontos a fajta is, amit elültetünk, minden bizonnyal. Ezeket a csemetéket annak idején honnan szerezte be, messzire kellett menni értük?
– Az összes gyümölcsfám, ami csak van, a magyarkanizsai középiskola tangazdaságából való. Nagyon sajnálom, hogy ez a lehetőség megszűnt, hogy ott már nem lehet vásárolni. Szem előtt kell tartani, hogy alkotni, teremteni kell, nem lenne szabad megszűntetni vagy veszni hagyni azt, ami van.
Hogyan kell gondozni a birseket?
– Alma és körte van, a gondozásuk pedig hasonlóképpen történik, mint amilyent az almafa igényel. A tűzhalál sajnos itt is felüti a fejét, amit nehéz kivédeni. Kisebb ültetvény esetén megoldás a mechanikus eltávolítás, elégetjük a vírusos ágakat. A nagytermelők más szereket is használnak, amik aztán sajnos visszajutnak az emberi szervezetbe, ami az ellenállóképességünket gyengíti.
A termés gyönyörű itt Martonoson. Mennyire vízigényes a birs?
– A birs, mint a többi növény is, ha azt akarjuk, hogy szép termést hozzon, akkor azt vízzel segíteni kell. Anélkül nincs semmi, ezzel nem mondunk újat a földműveseknek, főleg az idei év után.
Milyen az idei termés?
– A birsnél erős háromnegyedes. Nem tökéletes, száz százalékos, de jónak mondható. Nagyon erős volt a napsütés. Gondoljunk csak bele, a tűző napon való tartózkodásra egyre nagyobb a javasolt korlátozás, míg régen bármikor fürdőztünk nyáron, most jó kétszer meg kell gondolni, hogy mikor merészkedünk ki. A gyümölcsöt pedig folyamatosan éri ez az égető napsütés. Bár a locsolással segítünk a vízpótlásban, de a nagyon erős meleget nem tudjuk kivédeni.
A negyven fán mennyi termés van nagyjából?
– Másfél tonnányit gondolom, hogy le tudunk szedni. Hamarosan szedhető is lesz, még vannak zöldebbek, de java része már szépen beért.
Hogyan zajlik a birsszüret?
– Családi körben. Néhány nap alatt, közös erővel és akarattal, a családtagokkal együtt nekivágunk a munkának. Azt látni lehet, hogy idén egészséges a birs. Csak kettőbe kell vágni, de előtte mi mindig megmossuk, és aztán mehet a darálásra. Amelyiket megfúrta a bogár, annak a beteg részét kivágjuk. Erre azért van szükséges, mert ha megszúrja egy bogár, bemegy a birsbe, akkor a magja körül erős penészes szag alakul ki, ami az egészet elronthatja.
Elsősorban pálinka készül itt belőle?
– A birs arról közismert, hogy „keveset ad”, sok gyümölcs kell a kevés pálinkához. De a földművesek általában nem számolják az idejüket se, így mi se, sok munkával érjük el a végeredményt. A családban a kompót, a birsalmasajt is népszerű, az is készül belőle, de ajándékozunk is, így a fennmaradóból aztán már tényleg pálinka készül. Ezek is hibátlan, szép gyümölcsök és még véletlenül se kerülhet hozzá cukor vagy más adalékanyag. Attól jó, hogy csak a gyümölcs van benne, semmi más. Tiszta alma és birs.
Van-e kereslet magára a gyümölcsre?
– Nagyon kevés. Én az idén meghirdettem, hogy megnézzem, mennyire érdeklődnek utána. Alig-alig. Más években sokkal nagyobb volt rá a kereslet. Biztosan a most fennálló helyzet, a kivitel visszaszorulása is hatással van erre is. Az itteni kis vásárlóerő pedig megoszlik.
Az ár hogy alakul?
– Negyven-ötven dinárért oda lehet adni, nem átválogatva, a legszebb primőr árutól a kisebbekig mindent. Az ár így is körülbelül ugyanannyi, mint az elmúlt években. Mindennek megy fel az ára, a befektetések is ezáltal megnőttek, de a birs ára maradt. Egyik év ilyen, másik olyan… Ha hosszú távon csináljuk, egyik a másikát kisegíti. Ötvenliternyi pálinkát azért minden évben ki tudunk főzni.
Most mikor lesz a munka legszebb része, a betakarítás?
– Most a hétvégén elkezdjük a szedést, ha az idő is engedi, mert bizony nagyon sok már a szép, sárga, beérett termés. Vannak azonban még zöldebb birseket nevelő fáink is, de szép lassan azok is beérnek és ugyanolyan tempóval, ahogy érik, úgy szedjük, mossuk, vágjuk, daráljuk. A birscefrének most a hideg közeledtével benn lesz a helye a zárt térben, ahol még fűthetünk is rá.
A gyümölcsfák esetében tudott-e esetleg támogatásért folyamodni?
– A terület alapú támogatást tudjuk kihasználni, mást nem. Mi nyugdíjasok ezt tulajdonképpen kikapcsolódásnak is felfoghatjuk, kinn vagyunk a természetben, frissen tart minket a munka.
Tervek vannak?
– Tervek folyamatosan vannak a gyümölcsösben. Állandó munkát is igényel, napi szinten, van, hogy többször is meg kell itt fordulni, sokat kell dolgozni benne, törődni vele. Most egy nyúlházat is szeretnék. A család is benne van a mozgásban, ők is szeretik. Leginkább miattuk is ültettem gyümölcsöst, azért, mert ők is szeretnek itt lenni. Másnak gondot, munkát nem akartam a terhére, de mivel a gyerekeim is nagy kedvvel jönnek, így bátran építettem, szépítettem, csinosítottam, bővítettem.