A vajdasági magyar gazdák sikeres jövője nem a búza- vagy a kukoricatermesztésben keresendő – hangzott el a Szabadkai Exportakadémia második napján
A Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) és a kereskedőház Szabadkai Regionális Képviseletének közös szervezésében Szabadkán megtartott kétnapos Exportakadémia második napján a résztvevők egyebek mellett a Prosperitati Alapítvány pályázati kiírásaival, illetve a gazdaság- és térségfejlesztési program eddigi eredményeivel, terveivel ismerkedhettek meg.
A vállalkozóknak nem elég termelniük, termékeiknek piacot is kell találni – emelte ki dr. Nagy Imre, a Vajdasági Gazdaságfejlesztési Stratégia koordinátora, a Prosperitati Alapítvány Igazgatóbizottságának elnöke, és hozzátette, hogy a legnagyobb kihívás természetesen az európai uniós országok piacaira való kijutás. Az eddigi tapasztalatok és felmérések azt mutatják, hogy a vajdasági magyar vállalkozók feltalálták magukat és már többen közülük külföldön értékesítik termékeiket – taglalta a szakember, akinek elmondása szerint a legnagyobb perspektívával rendelkező ágazat a mezőgazdaság, azon belül is a feldolgozás, hiszen nem elég megtermelni a nyersanyagot, sokkal nagyobb a haszon, ha fel is dolgozzák, és kész terméket értékesítenek. Éppen ezért az élelmiszeriparra érdemes fókuszálni – húzta alá Nagy Imre, a folytatásban pedig kitért a méztermelésre. Ebben az ágazatban szintén nagy lehetőségek rejlenek, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium szakembereivel folytatott beszélgetést követően elkezdték felülvizsgálni, hogy milyen lehetőségek rejlenek a vajdasági magyar mézklaszter megalakításában. Ha a cél megvalósulna és a méz elnyerné a megfelelő tanúsítványokat, elsősorban a Japán piacon lehetne értékesíteni. Persze azt is körvonalazni kell, hogyan zajlana a „kis bödönből nagy bödönbe” való összeöntés folyamata – tette hozzá Nagy Imre.
– A szakképzés, a gazdasági, mezőgazdasági szereplők tudásának folyamatos bővítése szintén rendkívül fontos, folyamatos tanulás, új ismeretek nélkül nem lehetnek sikeresek. Ebből a szempontból meghatározó lesz a Gödöllői Szent István Egyetemmel közösen Zentán, a mezőgazdasági termelők számára megalakítandó oktatóközpont, amely segíthet felkészülni a gazdáknak, hogy megjelenhessenek az európai uniós piacokon. Gazdáinknak a jövőben nem a kukoricára vagy a búzára kell összpontosítaniuk. Ha fejlődni szeretnének, akkor más, az EU területén népszerű és keresett termények, illetve feldolgozásuk irányába kell fordulniuk – fogalmazott Nagy Imre.
Juhász Bálint, a Prosperitati Alapítvány ügyvezetője az alapítvány csaknem egyéves munkáját értékelte. Emlékeztetett arra, hogy az eddigi két kiírásban 2993-an pályáztak, és közülük mintegy 2500 személy részesült támogatásban. Hozzátette, hogy az eddigi folyamatnak köszönhetően az is kiderült, hogy Vajdaságban nagyjából 500, magyar tulajdonban lévő, magyar alkalmazottakat foglalkoztató mikro- és kisvállalkozás működik.
– Ez a szám meglepett, de pozitívan, mivel bizonyíték arra, hogy van kinek működtetni a gazdaságfejlesztési programot, illetve van kivel sikerre vinni. Az eddigi pályázatok alapján egy másfajta felmérés is elkészült, azaz készülőben van. Annyit már tudunk, hogy Vajdaság 45 helyi önkormányzatából 38-ban vannak sikeres pályázóink. Egyedül az Ópávához, Ópázovához, Karlócához és Mitrovicához hasonló, a magyar ajkú lakosság szempontjából kedvezőtlen mutatókat jegyző községekben nincsenek sikeres pályázóink; 137 településről van sikeres pályázónk. A szórvány szempontjából fontos elmondani, hogy a 2500 támogatott pályázat közül 775-öt valamelyik szórványtelepülés lakosa nyújtotta be. A teljes kép érdekében azt is érdemes szemléltetni, hogy ez az eddig támogatott pályázatok 25 százaléka, miközben a szórványtelepüléseken a vajdasági magyarság 15 százaléka él – taglalta Juhász.
A Prosperitati Alapítvány ügyvezetője a folytatásban az eddigi és egyben a tíz napja megjelent harmadik kiírás legösszetettebb eleméről tartott előadást. A most közzétett pályázatok közül kettő a közepes vagy a nagyobb vállalatokat szólítja meg, egyik a mezőgazdasági vállalatokat, a másik pedig bármelyik tipusút. A pályázat ötvözi az önrészvállalást, a vissza nem térítendő támogatást és a kedvező hitelkonstrukciót. Utóbbi elem okán a pályázóknak az alapítvány, illetve a támogató elvárásai mellett a banki követelményeknek is meg kell felelniük. Ami az önrészt illeti, mindkét esetben a tervezett beruházás legalább 20 százalékát kell kitennie. A vissza nem térítendő támogatás a mezőgazdasági vállalatok esetében legfeljebb 50, a többi vállalat esetében pedig 40 százalékos lehet. Ebből adódik, hogy a mezőgazdasági vállalatok a tervezett beruházás legalább 30 százalékát kötelesek kamattámogatott banki hitelből fedezni, a többi vállalat esetében pedig legalább 40 százalékot tesz ki a banki rész – derült ki az előadás során.
Az akadémia résztvevőit Csallóközi Eszter, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium főosztályvezetője is köszöntötte, méltatva a gazdaság- és térségfejlesztési program eddigi eredményeit, majd abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy a harmadik kiírásban megjelentetett, a nagyobb vállalatokat megszólító pályázatok még az eddigieknél is nagyobb erővel lendíthetik előre a gazdasági folyamatok erősítését.
A Szabadkai Exportakadémián több mint 50 vajdasági magyar vállalkozó vett részt, és a képzés után oklevelet vettek át. Az MNKH a külhonban először Csíkszeredán szervezte meg az Exportakadémiát, ezután következett a határon túli helyszínek sorában Szabadka.
2016. november 25.