Közös küldetés, jó eredmény – a többi közt ez kell ahhoz, hogy működjön külhonban a gazdaságfejlesztési program. Ebben egyeztek meg az Innováció és együttműködés a nemzetpolitikában című kerekasztal résztvevői Tusnádfürdőn.
Tudástranszfer, vállalkozói közösségépítés és emberi kapcsolatok – ez a vajdasági gazdaságfejlesztési program sikerének a kulcsa – erről beszélt Juhász Bálint, a Prosperitati Alapítvány ügyvezetője szerdán Tusnádfürdőn, ahol a Nemzetpolitikai Államtitkárság által támogatott gazdaságfejlesztési programok mutatkoztak be.
Juhász Bálint, ügyvezető, Prosperitati Alapítvány: „Ez egy fontos innováció, azok a projektek, amelyek megvalósultak, ezeknek egy kis keresztmetszete az, amely valóban megvalósult volna gazdaságfejlesztési program nélkül, a nagyobb része soha nem valósult volna meg.”
Mivel Románia az EU tagja, más pályázati módokat alkalmaznak, mint a vajdaságiak.
Kozma Mónika, ügyvezető, Pro Economica Alapítvány: „A mentor-mentoráltak esetében az történik, hogy mi jobban tudjuk, hogy nekik mire van szükségük. Van egy felismerésük a program közepén, amikor megértik, hogy miért hasznosak ezek az információk."
Felvidéken a programnak köszönhetően közel 4 ezer vállalkozásnak tudtak adni támogatást, és a szakmai programok is sikeresek, mondta Iván Tamás, a Szlovákiai Magyar Vállalkozók Szövetségének elnöke. „Nekem az a véleményem, hogy egy vállalkozásnak, ahhoz, hogy jól tudjon működni, az első az, hogy legyen tőkéje, a másik, hogy legyen szakmai tudása, a harmadik pedig az, hogy legyen kapcsolati tőkéje.”
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői megállapították, hogy már mikroösztönzésekkel is lehet előrelépéseket elérni, de folytatni kell a gazdasági infrastrukturális fejlesztéseket, és megfontolandó a pénzintézetek bevonása ebbe a körforgásba.