Vörös Zsuzsanna gyógyászati lábápolóval vállalkozókedvről, profilváltásról és a lábápolás kultúrájáról
A topolyai születésű, de már lassan két évtizede Zentán élő Vörös Zsuzsanna gyógypedikűrösként találta meg a számára legmegfelelőbb szakmát. Hosszú út vezetett idáig, hiszen a ma már kétgyermekes anyuka kertészeti főiskolát végzett, majd virágkötőként dolgozott. Saját virágüzlete is volt, aztán a férjével egy olyan vállalkozást működtettek, mely rendezvénytermek díszítésével foglalkozott, aztán körömépítésben lelte örömét, ahonnan már egyenes út vezetett a lábápolásig, a gyógypedikűrig. Zsuzsannának mára saját gyógyászati lábápoló szalonja van, melynek megvalósításához a Prosperitati Alapítvány nyújtott támogatást.
– Mindig szerettem volna a saját lábamon állni, és erre voltak is próbálkozásaim – kezdte Zsuzsanna a gyógypedikűrösi szakmához vezető út ecsetelését, majd így folytatta: – Virágüzletet nyitottam, aztán lakodalmastermek dekorálásával foglalkoztunk, majd eljutottam a körömépítésig. A tevékenységek között volt átfedés, mert volt olyan időszak, hogy a termeket is díszítettük, meg körömépítéseket vállaltam, de aztán, hogy megszületett a kislányom, megmaradtam a körmözésnél. Többféle tanfolyamot is elvégeztem, hogy minél jobb szolgáltatást nyújtsak, és tényleg élvezettel szépítettem a nők kezét. Sokan igényelték volna, hogy a lábukkal is foglalkozzam, így 2013-ban elvégeztem egy alapszintű esztétikai pedikűrtanfolyamot, és onnantól kezdve a pedikűr is része lett a munkámnak. Az évek során azonban világossá vált számomra, hogy ennél mélyebbre kell menni ebben a témában, és a gyógypedikűr felé kezdtem kacsintgatni, mert rengeteg problémás lábbal találkoztam. Késztetést éreztem magamban, hogy túllépjek a körömfestésen meg sarokreszelésen, és segítsek azokon az embereken, akik benőtt körmökkel, gombás körmökkel és különféle, a lábon található elváltozásokkal fordultak hozzám. Ehhez azonban tanulni kellett, és kedvem is volt hozzá, mert akartam ezt a szakmát. 2017 őszén elkezdtem mestert keresni hozzá, valaki olyat, aki régóta van a szakmában, elismert szakember, és joga is van arra, hogy tanítson. Mindenképpen magyarul akartam tanulni, így Magyarország felé orientálódtam, és rátaláltam a kecskeméti Bakos Aranka nemzetközi oktatómesterre, aki el is vállalta a felkérést. A magántanítványa lettem és egy évig jártam hozzá rendszeresen képzésre, mindig vittem magammal pácienst is, így nemcsak elméletben beszéltünk a problémákról, hanem konkrét esetekkel foglalkoztunk.
Közben én idehaza mindvégig dolgoztam, és a felmerülő kérdéseket mindig megbeszéltük, így nála meg is szereztem a gyógyászati lábápoló szakképesítést – magyarázta.
Nem hiába mondják, hogy ahol akarat van, ott út is van. Ez Zsuzsanna esetében is így volt, hiszen a Prosperitati Alapítvány akkoriban hirdette meg sturtup-pályázatát, ami szinte tálcán kínálta a lehetőséget egy gyógypedikűrszalon megnyitásához, vagyis a saját vállalkozás megindításához.
– 2018 tavaszán jelent meg a kiírás, és én belevágtam, mert tudtam, hogy a gyógypedikűrhöz szükséges gépeket, berendezéseket önerőből nem tudtam volna megvásárolni. Nagyon hasznosak voltak a képzések, melyeket a Prosperitati nyújtott, nyert is a pályázatom, és mire az egész lebonyolódott, és megkaptam a gépeket, addigra meglett a szakképesítésem is, így a tavasszal megnyitottam a város központjában a szalonomat, amelynek a Podo Estetic nevet adtam.
Zsuzsanna azt mondja, igen nagy az érdeklődés a gyógyászati lábápolás iránt, ugyanis nagyon kevés a gyógypedikűrös a környéken, a problémás láb meg annál több:
– Nemcsak Zentáról, hanem vidékről is jönnek hozzám, Topolyáról, Péterrévéről, egész Zenta községből, a tanyavilágból. Leginkább nők keresnek fel, de ők aztán sokszor elküldik a férjüket is, mert náluk ugyanúgy vannak problémák, csak a férfiak nehezebben szánják rá magukat. Kezelem a benőtt körmöket, a gombás körmöket, körömszabályozást végzek, tyúkszemekkel keresnek meg, a sarkakat rendezem, tehermentesítést végzek. Fontos tudni, hogy húsba nem vágok, az már orvosi feladat. Minden esetben először diagnosztizálok, megbeszéljük a pácienssel a folyamatot, ha meg már sebészeti ügyről van szó, akkor orvoshoz küldöm. Mindenkit biztatok arra, hogy törődjön a lábával, és ha valamilyen gondja van, akkor forduljon gyógypedikűröshöz, mert egy kis beavatkozással és utána megfelelő utókezeléssel nagy fájdalmaktól lehet megszabadulni. Sokan mondják, hogy milyen jó, hogy pl. eltávolítottuk a tyúkszemét, mert most rendesen tud járni, vagy tehermentesítettük a haránt boltozatát, mert kevésbé fáj a dereka. Ha nem tudunk rendesen járni egy tyúkszem miatt, vagy egy benőtt köröm miatt másként tartjuk a lábunkat, az az egész testtartásunkat megváltoztatja és máshol is fájdalmak jelennek meg. A benőtt köröm egyébként népbetegség, azt nagyon sokat kezelek. Azt is minden páciensnek elmondom, hogy a kezelés leginkább több alkalomból áll és házi ápolást is igényel, amihez én minden utasítást megadok. Van olyan gombás köröm, amit kilenc hónap alatt kezeltünk, ki, de az biztos, hogy rendben van. Egyébként azt látom, hogy felénk nincs kultúrája a lábápolásnak. A pácienseket igyekszem mind megtanítani a legfontosabb tudnivalókra, hogy a lábon a körmöt inkább reszeljük, mint vágjuk, a családban mindenkinek legyen saját reszelője, hogy a lábakat szárazon kell tartani, pamutzoknit kell viselni, a sarkunkat ne fémreszelővel reszeljük, hanem smirglipapíros lábreszelővel.
Zsuzsanna elmondása szerint öt év gyógypedikűrösi praktizálás után mestervizsgát lehet tenni, neki is ez a terve, és továbbképzésen is gondolkodik:
– Ahogy a gyakorlat hozza az újabb eseteket, úgy látom, hogy, mely területen kellene képzeni magamat. Találtam is a budapesti Szemmelweis Egyetemen kétszemeszteres podiáter képzést, ami egy újabb nagy lépés lenne, és lényegesen kibővítené a tevékenységi körömet, azzal a képesítéssel már a cukorbetegek lábát is kezelhetném, amire nagy igény van. Öt év munkatapasztalat után szeretnék mestervizsgát tenni, és akkor már taníthatnék is, és ez is a terveim között szerepel. Most, amikor magamnak kerestem mestert, akkor döbbentem rá, hogy Vajdaságban milyen kevés szakember van ezen a területen, és én szívesen átadnám majd másnak is a tudást. Persze addig sokat kell tanulnom, de én nagyon szeretem ezt a szakmát, úgy érzem, ebben megtaláltam magamat.