Lukácsfalva az Óbega–Császár-tó Speciális Természetvédelmi Rezervátum területén helyezkedik el. Mondhatni ideális hely az organikus termelésnek. Vegyszermentes termeléssel mégis kevesen foglalkoznak.
A több munkával kitermelt zöldségféle ugyanis drágább, a vevő pedig az olcsó árut keresi. Ráadásul napszámost is nehéz találni.
Balanyi Sándor családjával másfél évtizeddel ezelőtt vágott bele az organikus termelésbe. Mindmáig kitartott, annak ellenére is, hogy az ilyen termelés több munkával jár. Most éppen az újvidéki és a belgrádi nagyáruházaknak csomagolják a kertészárut.
„Érvényes tanúsítvánnyal kell, hogy rendelkezzünk, amelyik tartalmazza azt a mennyiséget, hogy miből mennyit termelünk. Ez azt jelenti, hogy nincs korlátlan mennyiség. Ha én két és fél hektár területen gazdálkodok, az azt jelenti, hogy - beosztva 10-15 terményre - azt ki lehet nagyon szépen számolni, hogy mennyi az, amit ott lehet termelni.”
A 2,5 hektárnyi területből 1300 négyzetméter fóliasátorral fedett. Mintegy 15-18 növénykultúrát termelnek. Egész évben van kertészáru a kínálatukból - mondta Balanyi Sándor.
„December 31-én nekünk már tiszta képünk van a forgalomról, a bevételről, és hogy melyik terméket tudjuk a legjobban értékesíteni. Azt mondhatom, hogy az alapvető élelmiszerek kitermelése - itt nem mondok semmi újat – a krumpli, hagymafélék, tökfélék, paradicsom. Ez mellett még a leveles zöldségek.”
Balanyiék kertészetében most a fagyálló növényeknek a gondozása tart. Az őszi fokhagyma már szépen zöldell.
A biotermelő elmondta: „A tavaszi fokhagymával pedig most foglalkozunk, amit január-februárban szoktunk elduggatni. És amelyik ugyanúgy egy év múlva várható, hogy piacra dobjuk. A vöröshagyma, azt is fiatal hagymaként már hordjuk a piacra, tudjuk értékesíteni. Úgyhogy az idei év kedvező most az ilyen hagymafélékre.”
Lukácsfalvát a kertészeiről ismerik. Habár a kétszázötven lelket számoló faluban ma már csak néhány család él kizárólag konyhakerti növények termesztéséből.