A vajdasági mentorprogramot 25 mentor és 55 mentorált teljesítette sikeresen

get_img.jpg

Díjkiosztó gálával fejeződött a Prosperitati Alapítvány tavaly megkezdett mentorprogramjának első ciklusa. A programot a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága támogatta, együttműködő partnerként a Vajdasági Fiatal Vállalkozók Egyesülete vett részt a megvalósításban, a szakmai felügyelet pedig a Design Terminal hatáskörébe tartozott. A palicsi Zvonko Bogdan Borászatban megtartott rendezvényen hat díjat osztottak ki a program résztvevői között: legelhivatottabb mentor – Bunford Tivadar –, legkitartóbb mentor – Ozsvár Tihamér –, legkitartóbb mentorált – Rigó Flórián –, legszorgalmasabb mentorált – Kurfis Daniella –, legösszetartóbb csapat – Dankó Dénes és csapata – és a közösség lelke díj – Borsos Csaba.

A rendezvény kiemelt vendégei Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke voltak. Jelen volt egyebek mellett Csallóközi Eszter, a Szabadkai Magyar Főkonzulátus főkonzulja, továbbá a Kárpát-medencében gazdaságfejlesztő programot megvalósító szervezetek képviselői.

Alkalmi beszédében Potápi Árpád János emlékeztetett, hogy egy évvel ezelőtt került sor az első összejövetelre abból a célból, hogy kialakuljon a mentorhálózat, elsőként a Vajdaságban. Mint hozzátette, ez nem véletlen, hiszen az elmúlt évtizedekben a Kárpát-medencében több minden Vajdaságban kezdődött, majd emelkedett össznemzeti szintre, kezdve a kettős állampolgárságtól egészen a gazdaságfejlesztési programig. Utóbbi keretében mostanra Vajdaságban több mint tízezer pályázót támogatott a magyar kormány – hangzott el a folytatásban, mint ahogyan az is, hogy később a Kárpát-medence más térségeiben is hasonló programok megvalósítása kezdődött el.

ÉLHETŐ JÖVŐT A FIATALOKNAK!

A 2014. és a 2015. évet követően a gazdaságpolitika vált a nemzetpolitika új elemévé – emelte ki Potápi Árpád János, rámutatván: azt szerették volna elérni, hogy aki a szülőfőföldjén szeretne boldogulni, vagy vállalkozóként más magyar embereknek munkát adva segítene másokat ebben, az megtehesse ezt. Az államtitkár elmondása szerint a kimutatások azt bizonyítják, a magyar vállalkozások a Kárpát-medencében több mint 92 százalékban magyar embereket foglalkoztatnak.

– A pályázati lehetőségeknek köszönhetően több magyar fiatal és család döntött úgy, hogy visszajön Vajdaságba és újra bekapcsolódik a családi vállalkozásokba, vagy új vállalkozást indít. Ez olyan örömteli folyamat, amelynek köszönhetően kimondhatjuk, hogy Vajdaságban is megéri magyarnak lenni, és megéri vállalkozni. A magyar polgárok kihasználhatják a szerbiai pályázati rendszert, az európai uniós lehetőségeket, illetve a Prosperitati Alapítvány közvetítésével a magyar kormány felkínálta lehetőségeket. Olyan vissza nem térő pillanat ez a nemzet történelmében, amelyet meg kell ragadni a gazdasági megerősödés érdekében. A magyar jövő alapja a gyerekek, így kiemelt célunk úgy dolgozni, hogy a jövő generációinak, a magyar fiataloknak megfelelő lehetőségeket teremtsünk – fogalmazott Potápi Árpád János.

AZ ÉLETERŐ SERKENTÉSE

Ugyanaz a feladat, mint ami az elmúlt száz évben volt: egyrészt megőrizni a vajdasági magyarság identitását, másrészt pedig segíteni őket a boldogulásban saját szülőföldjükön – húzta alá köszöntőjében Pásztor István, rámutatván, hogy a hangsúlyok valamelyest változtak, hiszen az elmúlt tíz évben megteremtődött annak a lehetősége, hogy az erőteljes identitásépítésen túlmenően kifejezettebben lehessen foglalkozni az egzisztenciális kérdésekkel. Mostanra már nemcsak biztató mondatokkal tudják segíteni a közösséget, hanem hatékony eszközrendszerrel – tette hozzá a VMSZ elnöke, köszöntet mondva a magyar kormánynak a nemzetpolitika kibővítése iránti nyitottságáért.

– Számomra a gazdaságfejlesztési program legnagyobb értéke a folyományaként kialakuló közösségi hangulat. Korábban ilyen közhangulat nem létezett. Az utóbbi négy-öt évnek közösségépítés szempontjából ez a legnagyobb hozadéka. Megtanultunk újra bízni magunkban. Bebizonyítottunk magunknak és másoknak, hogy bár számbelileg kisebbségben vagyunk, teljesítményben mindenkivel fel tudjuk venni a versenyt. Sőt, olyan teljesítményt mutatunk fel, amelynek csodájára járnak a számbelileg többségben élők. Úgy tudunk építkezni, hogy környezetünk egészének a felemelkedését szolgáljuk. Úgy építkezünk, hogy az egyrészt nemzetépítés, másrészt pedig saját szülőföldünknek az erősítése. Mindez talán még a pénzben kifejezhető támogatásnál is fontosabb, hiszen ez életerőnket és előrehaladási ösztönünket erősítette, illetve erősíti. Mindennek egyik fontos eleme a mentorprogram, a közösségi összekapaszkodás teljesen új példája.
A tapasztalattal rendelkező vállalkozóink önzetlenül átadták másoknak tudásukat és kapcsolatrendszerüket – emelte ki alkalmi beszédében Pásztor István.

TUDÁS ÉS KAPCSOLATI TŐKE

A mentorprogram résztvevői számos szempontból „gazdagodtak”, egyebek mellett közösségi élményt is kaptak – jegyezte meg sajtónyilatkozatában Juhász Bálint, a Prosperitati Alapítvány ügyvezetője, akinek a szavai szerint üzleti kapcsolatok épültek, a mentorok és a mentoráltak együttesen kerestek, illetve találtak választ a kihívásokra. A programot 25 mentor és 55 mentorált teljesítette sikeresen – tette hozzá Juhász Bálint, mondván, hogy összesen négy szakmai napot tartottak, ezeken egyebek mellett az is kiderült, hogy ki érdemli ki a gálaesten kiosztott díjakat. A Prosperitati Alapítvány ügyvezetőjének szavai szerint a mentorprogram új lendületet adott a vajdasági magyar vállalkozói szférának, nem beszélve arról, hogy ezzel egy újabb olyan program alakult ki, amelyik Vajdaságból várhatóan a Kárpát-medence egyéb térségeibe is eljut. Folytatás várhatóan lesz, a mentorok és a mentoráltak irányába egyaránt jelezték, hogy számítanak rájuk a jövőben – mondta Juhász Bálint.

A mentorprogram mentoráltjai a tudás mellett kapcsolati tőkére, illetve támogató barátokra is szert tettek – emelte ki a sajtónak nyilatkozva Méhes Béla, a Vajdasági Fiatal Vállalkozók Egyesületének elnöke, a mentorok egyike. Mint hozzátette, a mentoráltak visszajelzései pozitívak, számos nyitott kérdésre választ kaptak. A vajdasági vállalkozói szféra erőnlétével kapcsolatban Méhes Béla kifejtette: a korábbiakban hiányzó lelkesedést a gazdaságfejlesztési program és ezen belül a mentorprogram hozta felszínre. A program jövőképet adott, hitet abban, hogy van értelme a Vajdaságban maradni és vállalkozni – szögezte le Méhes Béla.

Borsos Csaba, a közösség lelke díjjal kitüntetett adorjáni vállalkozó, mentor beszámolt arról, hogy először mentorképzésen vett részt, és ezután kezdte meg a munkát három mentoráltjával. Elmondása szerint különböző ágazatokban tevékenykedő vállalkozókkal dolgozott együtt, és mint hozzátette, számára ez nem okozott nehézségeket, hiszen eddigi vállalkozói tevékenysége során több területen is tapasztalatokat szerzett. Borsos Csaba szerint a mentoráltaknak sokat segített a program, saját mentoráltjainál is szemmel látható fejlődést fedezett fel. A vajdasági vállalkozói szférának új lendületre volt szüksége, ezt adta meg a program – hangsúlyozta Borsos Csaba.

Szerző: 
Magyar Szó, P.E. (Fotó: Gergely Árpád)
Típus: 
Hír