A Prosperitati Alapítvány a beérkezett projektötletek alapján dolgozza ki következő pályázati kiírását
Mintegy 10 500 támogatott, 14,6 milliárd dinárnyi támogatás, megvalósított projektumok 28,4 milliárd dinár összértékben, egy falunyi, 600 megvásárolt ház, 560 hektár megvásárolt földterület, 23 nagy és 166 közepes léptékű fejlesztés, 1080 mikro-, kis- és családi vállalkozás eszközbeszerzésének és szabványosításának a támogatása, 8 ezer, kis összegű mezőgazdasági támogatás, valamint 344 induló és kezdő vállalkozás támogatása – szemelvény a Prosperitati Alapítvány működtette gazdaságfejlesztési program eddigi eredményeiből. Jelenleg a második fejlesztési ciklus első körében kiírt pályázatokra beérkezett beadványok elbírálása zajlik, ám hamarosan újabb kiírásra számíthatunk.
A magyar kormány támogatásával megvalósuló, 2015-ben útjára indított gazdaságfejlesztési program második ciklusában tíz pályázat jelent meg az év első felében. Egy – a földvásárlási projektum – kivételével ezek mindegyike július 31-én zárult, már csak az elbírálás eredményének a közzététele és a szerződés-aláírás maradt hátra. Összhangban az idegenforgalmi stratégiával, az első kiírási körben hangsúlyos szerep jutott a turisztikai fejlesztéseknek. Ezzel egy időben napvilágot látott az alapítvány felhívása, miszerint projektötleteket vár nettó 100 ezer eurót meghaladó beruházások és fejlesztések vonatkozásában. A meghirdetett határidőig 160 ilyen projektötlet érkezett. Ezek vonatkozásában a napokban Magyar Levente, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának miniszterhelyettese és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke bejelentették, hogy még év vége előtt megjelenik a projektötletek alapján kidolgozott pályázat. A témához kapcsolódó részletekről Juhász Bálint, a Prosperitati Alapítvány ügyvezetője nyilatkozott lapunknak.
• Milyen a 160 beérkezett projektötlet struktúrája?
– Négy területet fednek a javaslatok, nevezetesen az ipari innovációt, a mezőgazdaságot és azon belül a megtermelt termékek feldolgozását, továbbá az idegenforgalmat és a szolgáltatásokat. A projektötletek 60 százaléka az ipari beruházásokhoz és az ipari innovációkhoz, továbbá a mezőgazdasági feldolgozóiparhoz fűződik. A következő leghangsúlyosabb terület a turizmus, ez pedig bizakodásra ad okot, tekintettel arra, hogy nincsen kiforrott turisztikai vállalkozói réteg Vajdaságban. Az ehhez a területhez köthető ötletek száma, illetve sokszínűsége arra enged következtetni, hogy a turizmusba való beruházási kedv adott, és sokan gondolkodnak fejlesztésben ebben az ágazatban. A projektöletek legkisebb hányada a szolgáltatóiparhoz kapcsolódik, ez szintén jó, hiszen összhangban áll a stratégia szellemiségével. A projektek becsült összértéke mintegy 40 milliárd dinár. Azt is el lehet mondani, hogy a projektek kidolgozottsága jelentősen sokszínű, kezdve a precíz pénzügyi tervektől a becsült értékeken át az építési engedéllyel rendelkező projektötletekig. Ehhez azt is hozzá kell tenni, hogy ilyen vonatkozásban nem voltak korlátozások az ötletek begyűjtésekor, számunkra az volt a fontos, hogy megtudjuk, ki gondolkodik közepes és nagyobb fejlesztésben, illetve mely területeken, hiszen ennek tükrében tudjuk tervezni a jövőbeni lépéseket. A részletezett számok azt bizonyítják, hogy közepes és nagy léptékű beruházások vonatkozásában érdemes pályázatot kiírni, úgy a mezőgazdaság, mint az ipar és a turizmus területén. Kiderült, hogy minden adott, úgy a vállalkozói kedv és az elképzelések, mint a projektek megvalósítására irányuló elszántság. Mindenféleképpen visszaigazolást nyert, hogy amiben gondolkodunk, az jó, és a nagyobb lélegzetvételű projektumokat pályázat formájában kell támogatni. A 160 projektötletből 110–120 esetében a beruházás és az eszközbeszerzés kombinációja jelenik meg, vagyis ezek nem különíthetőek el egymástól. Ebből jól tükröződik az általunk eddig is képviselt hozzáállásnak az igazoltsága, miszerint a nagyberuházások tekintetében a projektumokat és azok megvalósítását nem ugyanazon szabályok mentén kell kezelni, mint a kisebb léptékű beruházások esetében. Ha valaki kapacitást bővít, akkor megtörténhet, hogy épületre és gépsorra is szüksége van, sőt, esetleg valamilyen szabadalom megvásárlására is. Ez azt eredményezi, hogy a szóban forgó projektumok lényegesen összetettebbek, mint a kis összegű támogatások projektumai. Azt is látjuk, hogy a projektötletet elküldő vállalkozások jelentős számú munkavállalót alkalmaznak, a mi adataink szerint mintegy 2280 személyt. Értékelésem szerint az új munkahelyek megnyitása mellett a már meglévők megőrzése, illetve a bérfejlesztés, vagy a kiviteli piac kiterjesztésének a lehetősége, továbbá a termelékenység és a hatékonyság növelése mind olyan területek, amelyeket figyelembe kell venni a továbbiakban.
• Milyen lépéseket tesznek meg a projektötletek mentén és mikor?
– Elkezdjük tervezni a közeljövőben kiírandó pályázatot. Mint azt Magyar Levente miniszterhelyettes és Pásztor István, a Vajdasági Magyar szövetség elnöke bejelentették, a cél az, hogy még idén megjelenjen a pályázat, majd a következő év első felében fel is dolgozzuk a beadványokat. Ez azt eredményezné, hogy ezeknek a projektumoknak a megvalósítása már jövőre elkezdődhet. Ezek a Prosperitati Alapítvány tervei, természetesen sok minden függ a pályázati beadványok minőségétől, ezért a projektötletek kidolgozóit és minden más, ötlettel rendelkező potenciális pályázót arra biztatok, tegyék meg a lépéseket a projektdokumentáció elkészítése, illetve az engedélyek biztosítása érdekében. A tapasztalat azt mutatja, hogy az említett folyamat jócskán le tudja lassítani a jóváhagyott pályázatok megvalósítását. Ha a pályázó a döntés és a szerződéskötés pillanatában kezdi meg beszerezni például a szükséges engedélyeket, az jelentős csúszást generálhat a megvalósítás vonatkozásában. Mindennek okán érdemes felkészülten várni a pályázat kiírásának pillanatát.
• A második fejlesztési ciklus egyik kiírása, a földvásárlási pályázat, október 31-ig áll nyitva. Milyennek bizonyult az eddigi érdeklődés?
– Harmadik alkalommal rugaszkodtunk neki a földvásárlás támogatásának. Az első pályázati konstrukció relatív magas támogatásintenzitással jelent meg, a másodikban a kamattámogatott hitelkonstrukció jelent meg, most, harmadik alkalommal pedig olyan vissza nem térítendő támogatáson alapuló pályázati konstrukciót dolgoztunk ki, amelyikben a föld vételárának a 30 százalékát vissza nem térítendő támogatás és utófinanszírozás formájában biztosítja az alapítvány a pályázóknak. Ez azt jelenti, hogy ha valaki például hitelből vásárolna földet, akkor az általában elvárt önrészt és a kamatteher egy jelentős részét lefedi a vissza nem térítendő támogatás. Cserébe annyit várunk el, hogy még a kifizetést megelőzően a pályázó nevére kerüljön a megvásárolt földterület, saját forrásból, vagy hitelből akár meg is vásárolhatja, mi megtérítjük költségeit. Néhány ellenőrzési pontot bevezettünk a pályázatba. Ezek egyike az ellenőrzött piaci ár. Ez azt jelenti, hogy a kataszteri minőséghez hozzárendeltük az általunk elismert legmagasabb piaci árat. Természetesen ennél magasabb áron is vásárolhatnak földet a pályázók, ám a vissza nem térítendő támogatás összegét az elismert legmagasabb piaci árhoz viszonyítva határozzuk meg. Emellett kérjük a földterület felértékelését az arra felhatalmazott bírósági, vagy banki értékbecslők által. Mindez a jó szándékú és a nem jó szándékú pályázói réteg megkülönböztetését szolgálja. Ami a pályázók számát illeti, a legnagyobb hullám még előttünk áll, a tapasztalat azt mutatja, hogy a legtöbb pályázatot az utolsó hetekben vagy napokban nyújtják be. A második fejlesztési ciklus első köre legtöbb pályázatának vonatkozásában meghatározott határidőn belül, azaz július 31-ig, elenyésző számú pályázat érkezett be földvásárlásra, ám azóta több tíz újabb pályázat érkezett.
• Az első fejlesztési ciklus egyik legnépszerűbb kiírása a házvásárlás volt. Ezúttal hányan pályáztak ebben a kategóriában?
– Az említett pályázati kiírás népszerűsége töretlen, ezúttal 282 beadvány érkezett. Értékelésem szerint mindenki számára egyértelmű a szabályrendszer, a pályázók arra törekednek, hogy beadványuk megfelelő legyen. Alapítványunk igyekszik megóvni a pályázókat attól, hogy olyan házakat vásároljanak meg, amelyeket valószínűleg csak nehezen tudnak majd felújítani. Ha esetleg ilyen házat választottak, cserét ajánlunk fel. Ha a pályázó él ezzel a lehetőséggel, akkor pályázhat a másik házra, ha viszont nem, elesik a támogatástól.
• Talán érdemes külön szót ejteni a zárt rendszerű, munkaintenzív növénytermesztés vonatkozásában kiírt pályázatról is, hiszen egyebek mellett ez tükrözi a korábban is gyakran hangsúlyozott tervet, hogy a vajdasági magyar gazdákat megpróbálják a nagytáblás gabonatermesztés helyett a munkaintenzív termesztés irányába terelni. Mennyire bizonyult sikeresnek eddigi, ebbéli igyekezetük?
– Nemcsak a zárt rendszerű növénytermesztésre térnék ki ebben a témában, hanem az állattenyésztés és a többéves ültetvények telepítésének a támogatására is, hiszen ezek mind munkaintenzív mezőgazdasági ágazatoknak tekintendőek. Az összesen benyújtott több mint 2500 pályázatnak nagyjából a felét teszi ki az említett három kategória. Az állattenyésztés támogatására nagyjából 700- an pályáztak, többéves ültetvény telepítésére közel 300-an, míg a zárt rendszerű növénytermesztésre közel 100-an. Ezek tekintélyes számok. Az állattenyésztésben és a gyümölcstermesztésben átütő sikert értünk el, hiszen például utóbbi tekintetében a korábbi néhány tíz pályázat helyett most 300 van. Az állattenyésztés támogatásának tekintetében ezúttal a korábbiakhoz képest nagyjából ötször több pályázatot adtak át. A 2500 beadott pályázat másik felét zömében a mikroés kisvállalkozások pályázatai teszik ki, majdnem ezer pályázat érkezett be.
• A Prosperitati Alapítvány támogatási rendszerében a pénzbeli támogatás mellett a tudásszerzés és a tudásátadás is megjelenik, például az idén útjára indított online gazdaképzés, vagy a nemrégiben megkezdett mentorképzés formájában. Mit lehet tudni ezekről a programokról?
– A gazdaképzés az első ciklus végéig jutott el mostanra. Az online képzésre azért mutatkozott igény, mert például integrátoraink feldolgozzák a mezőgazdasági terményeket, majd a kész, elsősorban élelmiszeripari termékeket juttatják piacra, utóbbin pedig szigorú követelmények uralkodnak, így a megfelelő minőség biztosításához elengedhetetlen a nyersanyagot megtermelő gazdák képzése. Több ezer termelővel számoltunk, ekkora számú ember képzését hagyományos módon nehéz és költséges lett volna megszervezni, ezért az online rendszer. Utóbbi 23 modulból épül fel. Eddig több mint 3 ezer sikeres vizsgáról számolhatunk be. A sikerességet látván megkezdtük a képzés akkreditációját, ennek befejeztét követően a későbbiekben is hasznosítható dokumentumot adhatunk ki a modulokat elvégzőknek. A későbbiekben célunk kibővíteni a rendszert és elérhetővé tenni azt a többi Prosperitati-pályázó számára is. Azok, akik modult végeztek el, a mostani pályázati körben az elbírálás alkalmával plusz pontokban részesültek. A mentorprogram két pillérre támaszkodik. Az egyik a tudásátadás, a másik pedig az együttműködés erősítése, továbbá a saját területükön már sikert felmutató vállalkozók közösségi szerepvállalásának a fokozása. A cél az, hogy közepes és nagyvállalkozóink átadják tapasztalataikat a kezdő vállalkozóknak. A program szeptemberben kezdődött el, tavaszig még négy-öt szakmai napra kerül sor, amelynek során a mentorok elsajátítják a hatékony mentorálást, majd hamarosan párosítjuk a mentorokat a potenciális mentoráltakkal. Mindennek kapcsán azt is elmondanám, hogy a vállalkozásfejlesztés tekintetében is online rendszert kezdtünk meg kidolgozni. Ebben elsősorban az alkalmazkodó képességet és a vállalkozói készségeket serkentő témákra helyezzük a hangsúlyt. A vállalkozók ebben a rendszerben ismereteket szerezhetnek például a jogi környezetről, vagy a könyvelési, pénzügyi kérdésekről, de döntéshelyzetekkel is találkozhatnak majd. Utóbbi lehetővé teszi, hogy a vállalkozó tét nélkül, virtuális világban szembesüljön a különböző döntések következményeivel.
• A második ciklus első kiírási körében két pályázattal is az idegenforgalmat célozták meg. Egyik a már meglévő turisztikai vállalkozások szálláskapacitásának a fejlesztése, a másik pedig a kezdő turisztikai vállalkozások támogatása. Milyennek mutatkozott az érdeklődés?
– A kezdő vállalkozók számára kiírt kétkomponensű pályázat jelentkezőinek száma 83 volt, közülük a képzést 76- an fejezték be sikeres vizsgával. Ezek a pályázók vehetnek részt most a mentorálásban, amelynek során az üzleti terv kidolgozásában segítik őket a képzők. Ezek a pályázók november 15-ig adhatják át konkrét támogatási igényeiket. A helyszíni ellenőrzést és az elbírálást követően várhatóan a jövő év elején kezdődhet el a sikeres projektumoknak a megvalósítása. Ami az eddigi elképzeléseket illeti, a legtöbben szálláskapacitást fejlesztenének, de például lovasturizmushoz, vagy a kempingturizmus fejlesztéséhez kapcsolódóan is vannak kezdő vállalkozók. A meglévő turisztikai vállalkozások javarészt szálláshelyeik modernizálására, valamint bővítésére, vagy a szálláshelyhez kapcsolódó szerviz-egységeknek a korszerűsítésére pályáztak. Ebben a kategóriában 26 pályázatot adtak be. A turizmusban még sok a tennivaló. Értékelésem szerint eljutottunk odáig, hogy sokakban sikerült elültetnünk a gondolat magvát, hogy érdemes foglalkozni ezzel az ágazattal. Van meglévő turisztikai vállalkozói rétegünk, ám egyelőre szűk, de minden jel arra utal, hogy sokakban megszületett a terület iránti érdeklődés. Ezek az első lépések, amelyekkel feltérképezzük a turizmusban érdekelteket. A következő lépések a minőségbiztosításhoz és a hálózatosodáshoz kapcsolódnak majd.
• Mikor számíthatunk az idei pályázatok eredményére és a szerződésaláírásra?
– Ezen dolgozunk teljes erőbedobással, hamarosan biztosan hírekkel jelentkezünk. Remélem, hogy sokan fognak örülni.
2019. október 7.