A topolyai Kurfis Daniella a Mentorprogram díjazottja

get_img.jpg

A család, amelyben egy irányba húzzák a szekeret

Több példa bizonyítja, hogy hozzáállás, na meg persze rengeteg munka kérdése, és a mi tájainkon is lehet példaértékű vállalkozást vezetni.

Az építészeti anyagok széles körű választékát kínáló Kurfis Építőanyag-kereskedés családi vállalkozásként működik Topolyán, ahol az igazgatónő, Kurfis Daniella mellett további két ember több fronton való helytállása kulcsfontosságú. Az igazgatónő édesanyja az eladási részleget vezeti, miközben fél szeme a kisunokákon van, akik vidáman kacarásznak a pénztár mögötti helyiségben. A férj a vállalat gépparkjának műszaki karbantartásáért felel, a raktárkészleteket ellenőrzi. Az ügyintéző, vezetői szerep a fiatal, kétgyermekes anyukának, a kedves mosolyával bizalmat és kiegyensúlyozottságot árasztó Daniellának jutott, aki a közelmúltban részt vett a Prosperitati Alapítvány gazdaságfejlesztést célzó Mentorprogramjában, és a legszorgalmasabb mentoráltként vehetett át elismerést.

– A szüleim kiskereskedelmi vállalkozásba fogva igyekeztek túlélni a '90-es évek gazdasági válságát. Aztán ahogy változtak az idők, és megjelentek a nagykereskedelmi áruházak a 2000-es évek elején, úgy alakult, hogy az igényeket és a piaci lendületet felismerve lassan áttértünk az építőanyagok eladására. Én tulajdonképpen beleszülettem a családi vállalkozásba, és észrevétlenül magam is a részévé váltam. A családi legendáink szerint már ötévesen ütögettem bele a kasszába a banános csoki és a sör árát – kezdte a bemutatkozást Daniella, aki a Kosztolányi Dezső Gimnáziumban végzett tanulmányai után úgy döntött, hogy inkább a családi vállalkozás mellett horgonyozik le, és nem folytatja több évi kötöttséget igénylő közgazdasági tanulmányokat.

– A nyelvekkel mindig jól álltam, az angoltudásomat sikerült tökéletesítenem az USA-ban töltött tanulmányi évem alatt, a szerb nyelvvel nincs gondom, de a némettel is boldogulok. Természetesen azért egy vállalkozás vezetéséhez tisztában kell lenni az alapvető gazdasági tényezőkkel, ezért elvégeztem néhány tanfolyamot, illetve még tervezek szakosodni. A Kurfis Építőanyag-kereskedést igazgatói feladatait 2012, a megalapítás óta látom el. Az a mottónk, hogy folyamatosan követni kell az ágazat dinamikusan piacra robbanó újdonságait. Manapság egyre nagyobb a kereslet a kész termékek, a kész beton, a kész malter, az OSB-lapok iránt, amit otthon minél hamarabb fel tudnak használni, akár mester és szaktudás nélkül is a vásárlók – mondta, majd arról is beszámolt, hogy milyen változásokat hozott az életében a Mentorprogram.

– Komolyan vettem az egészet, lelkiismeretesen igyekeztem részt venni a Mentorprogram képzésein, tartani a kapcsolatot a mentorommal, Bunford Tivadarral. A termékeladás terén nagyszerű ötleteket hallhattunk, az internetes felület előnyeit már most jobban kihasználjuk, illetve azóta egy logikusabb, praktikusabb könyvelőprogramot használunk. Nagyon hasznos kapcsolatrendszert sikerült kialakítanunk. Több, a programban is részt vett vállalkozóval cseréltünk telefonszámot. Olyanokkal is, akik a közelünkben élnek, és eddig valahogy elkerültük egymás figyelmét. És mi tagadás, jólesik, hogy az igyekezetemet siker koronázta, s ehhez több üzleti partnerünk, ismerősünk is gratulált azóta – mesélte Daniella. Arról is érdeklődtünk, hogy lehet egy bizonytalannak jellemzett gazdasági közegben a felszínen maradni.

– Erre nem biztos, hogy tudok válaszolni, hiszen én gyermekkoromtól részese vagyok a családi vállalkozásnak, és azt láttam-hallottam, hogy csak a szorgalmas munkának van eredménye. Annyi biztos, hogy a jó munkaerőt mi igyekszünk megbecsülni, jelenleg 8 családnak biztosítunk kenyeret, közülük ketten is már 15 éve dolgoznak a cégünkben. Nincs kötött munkaidőnk, például most is zárás után érkezett egy kamionnyi áru, amit át kell venni. Ennek a munkakörnek van hátránya is, hiszen folyamatos jelenlétet igényel a vállalkozás vezetése. Sokan el sem hiszik, de nekünk még nem volt alkalmunk nyaralni. Ettől függetlenül én sikeresnek ítélem meg a munkámat, a magam gazdája vagyok, én osztom be az időmet, és szerencsére számíthatok a családtagjaimra. A gyerekeink 4 és 2 évesek, gyakran viszem őket magammal, hivatalokban a sorban állva az egyik a nadrágomat húzva türelmetlenkedik, miközben a másikat felültetem a pultra – mesélte Daniella nevetve, majd kicsit elkomolyodik.

– Mi tagadás, nekünk is megfordult a fejünkben, hogy külföld felé fordítsuk a szekerünk rúdját, de logikusan átgondoltuk az egészet, és rájöttünk arra, hogy igazából itthon semmiben sincs hiányunk. Persze ezért nagyon komolyan megdolgozunk. Sokan vannak, akik nagy lendülettel belefognak a vállalkozásukba, de belebuknak, mert hirtelen akarnak emeletes házat, drága autót vásárolni. Csakhogy egy cég sikere a kitartó, apró, de sikeres lépésekben, fejlesztésekben mérhető.

Szerző: 
Magyar Szó, K.P.D. (Fotó: Gergely Árpád)
Típus: 
Interjú