A temerini Kiss Norbert a családi vállalkozásban látja jövőjét

get_img.jpg

A kertészkedés mestersége vidékeinken nagy népszerűségnek örvend és a melegházas zöldségtermesztés Vajdaságban számtalan családnak biztosít megélhetési forrást. A termelők már ismerik a mesterség minden fortélyát, viszont az előre nem látható külső tényezők, mint a szélsőséges időjárási viszonyok, befolyásolhatják a termesztés sikerességét. A melegházas termesztés előnye azonban pont abban rejlik, hogy az adott időszakban a növények fejlődése szempontjából ideális körülményeket biztosít, ami nem lenne adott a szabad ég alatt.
A zöldségtermesztésben a fiatalság is megtalálhatja számításait, ezt bizonyítja a temerini Kiss Norbert is, aki szüleinek családi vállalkozásában veszi ki a részét és azt tovább is szeretné vinni. Ottjártamkor is éppen munkaközben zavartam, de ennek ellenére szívesen állt a rendelkezésemre.
– Édesapám, János, az FKL gördülőcsapágy- és kardántengelygyárban dolgozott, de egyúttal belekóstolt a zöldségtermesztésbe is, és kezdetben egy-két fóliasátorban termesztette a növényeket. A két munkát azonban nem tudta sokáig párhuzamosan végezni, ezért egy pillanatban a zöldségtermesztés mellett döntött és családi vállalkozásba kezdett. Az évek során egyre több és több fóliasátorban folytattuk a termesztést és nagyjából tízéves koromtól magam is besegítettem a munkába – mesélte Norbert.

A beszélgetésünk elején még elmondta, hogy a melegházas termesztés a családjuk számára sokkal kifizetődőbbnek bizonyult.
– A házunk kertjében található fűtött fóliasátrak mintegy 1300 négyzetméternyi területen helyezkednek el, ezenkívül van még két darab, egyenként ötszáz négyzetméternyi palántanevelő melegágyunk is. Ebben kizárólag paradicsompalántákat nevelünk – mondta Norbert.
A termesztés azonban számos nehézséggel is jár, ezzel kapcsolatban beszélgetőtársam elmesélte, hogy a fűtéssel akadtak nagyobb problémáik az utóbbi években.
– Volt egy kis kályhánk, melynek segítségével melegen tartottuk a fóliasátrat, azonban nem volt elegendő páramennyiség. Ennek az lett a következménye, hogy négy-öt éven keresztül minden éjjel ki kellett mennünk a fóliasátorba, hogy tüzeljünk a kályhába. Ez nagy problémát jelentett és úgy igyekeztünk megoldani, hogy hárman, édesapámmal és édesanyámmal felváltva gondoskodtunk a tüzelésről. Mostanra már ez a probléma is megoldódott, ugyanis sikerült beszereznünk egy nagyobb méretű kazánt, amiben szójaszalmával tüzelünk és éjjelente kevesebbet kell kijárnunk – mesélte Norbert.
Elmondta, hogy a fóliasátrakban kizárólag paradicsomot termesztenek, melynek minőségét és ízét a vásárlók is dícsérik.
– A most is termő korai paradicsomnak nincs íze, viszont májusra beérik és akkor általában szép hasznot hoz. Korábban próbálkoztunk paprikával is foglalkozni, az egyik ötszáz négyzetméteres fóliasátorban paprikát, a másikban pedig paradicsomot neveltünk. A paprikának azonban még több melegre van szüksége, amit télen nem tudtunk megadni és így kevés volt a hozama is. Ezt követően úgy döntöttünk, hogy felhagyunk a paprikával és mindkét fóliasátorban kizárólag csak paradicsomot termesztünk – magyarázta Norbert.
Hozzátette, hogy vannak még kisebb méretű fóliasátraik is, amelyekben paradicsom-, baburapaprika-, erőspaprika-, dinnye- és tökpalántákat nevelnek, amiket eladásra szánnak.

– Az árut főként a temerini piacon értékesítjük, azonban házhoz is érkeznek vásárlók. Előfordul, hogy nem is kell kiszállítanunk, mert sokan eljönnek hozzánk. A járványhelyzet alatt, mivel a piacokat bezárták, kizárólag csak otthon fogadtuk a vásárlókat. Elsősorban a palántákért mutatkozott nagy érdeklődés és mondhatom, hogy ebben az időszakban szinte több vásárlónk volt, mint az azt megelőző években – mondta Norbert.
Hangsúlyozta, hogy jelenleg is van érdeklődés, különösen a paradicsompalánták iránt, amiből évente mintegy tizenötezer szálat értékesítenek. Hozzátette, hogy a paprikapalánták iránt már jóval kisebb az érdeklődés, mivel nagyobb odafigyelést igényel. A paradicsomot is permetezni kell, de mégsem annyit, mint a paprikát, amelyből legfeljebb 3–4 ezer szálat értékesítenek. Az árak alakulásával elmondta, hogy ez nagyban függ a piaci helyzettől, ugyanis, ha nagyobb a behozatal, akkor olcsóbban kell kínálniuk termékeiket.
– Az idén tapasztalt enyhe tél számunkra mondhatni kedvezően hat, hiszen egyebek mellett nem kell annyit fűtenünk – jegyezte meg viccesen.
– Az első túra palántát még január elején vetettük el az egyik fóliasátorba, majd hamarosan egy nagyobb lehűlés következett, ami miatt megsínylette, viszont a múlt hónap végén elültetett palánták szépen fejlődnek az enyhe időjárásnak is köszönhetően – magyarázta a fiatal termelő.
Az utóbbi években végzett újításokkal kapcsolatban elmondta, hogy a legjelentősebb a fűtés megoldása volt, azonban belső fóliákat is felszereltek, ezáltal pedig több ideig lehet bent tartani a meleget.
– Korábban a fóliasátor le volt földelve, ennek következtében nem lehetett megoldani hatékonyan a szellőztetést, hiába nyitottuk ki a két végét, az ötven méter hosszúságban vajmi keveset segített, ugyanis rekkenő hőség volt bent és a növények nem tudtak megfelelő módon fejlődni. Négy-öt évvel ezelőtt sikerült megoldanunk a problémát, ugyanis a többrétegű fóliának köszönhetően az oldalát is ki tudjuk nyitni, valamint a két végének és a tetőzetnek a felnyitásával minden oldalról beáramolhat a levegő – mondta Norbert.
– A paradicsom után a fóliasátorban uborkát termesztünk. A palántákat szivarládákban neveljük és amint kikerült a paradicsom a földből, megműveljük és ültetjük bele az uborkát. Ilyen módon valójában két kultúrát termesztünk a fóliasátorban – mesélte.
– Az öntözéshez csepegtető rendszert használunk, és minden alkalommal szükséges a tápanyagot is adagolni, hogy ezáltal minél minőségesebb legyen a termés. A paradicsom érettségét a szép piros színe mellett az is jelzi, ha felvágjuk és nem találunk benne fehér erezetet, mert az éretlenségre utal – magyarázta Norbert.
A fóliasátras termesztés mellett nyártól kezdve a téli időszakig a termőföldeken káposztát, karfiolt, krumplit, vöröshagymát és sütnivaló piros paprikát termesztenek, valamint a tavalyi évben görögdinnye termesztésével is megpróbálkoztak, ami szavai szerint kiváló termést hozott és számos pozitív visszajelzést kaptak a vásárlóiktól.
A Kiss család vállalkozásának fejlesztésében nagy segítséget jelentett a Prosperitati Alapítvány által nyújtott támogatás, amit kétszer is sikeresen megpályáztak.

– Az egyik évben egy nyolctonnás pótkocsira pályáztunk, ami nagy segítséget jelentett a számunka, ugyanis addig csak eggyel rendelkeztünk. A szójaszalma szállítása során is ezzel a két pótkocsival rengeteg időt spórolunk meg, ami számunkra nagyon fontos, valamint ezáltal kevesebb üzemanyagot is fogyasztunk. A következő évben egy Tifon öntöződobra adtuk át a pályázatot, ugyanis addig vékony csövekkel és permetező megoldással öntöztünk. A felszerelése hosszadalmas folyamat volt, hiszen le kellett fektetni a földre, majd a permetfejeket is ráhelyeztük, a munka végeztével pedig ismét mindent szét kellett szerelni. Az új öntöződob segítségével sokkal egyszerűbben tudjuk megoldani az öntözést és nagyobb területet is tudunk vele lefedni – mondta.
Hozzátette, hogy az említetteken kívül a hazai forrásoknál a fokhagyma termesztéséhez egy ültető- és egy betakarítógépre is pályáztak, ami szintén megkönnyítette a zöldség felszedésének munkálatait. Emellett a tavalyi évben csepegtetőszalagra is pályáztak, ennek segítségével ugyanis további tápanyagot tudnak adagolni a növényeknek, amelyek ezáltal sokkal minőségesebb termést hoznak.
– A pályázat során elégedettek voltunk a feltételekkel is, hiszen a csepegtetőszalag összértékének 70 százalékát visszakaptuk az államtól. Az idei évben is újra pályáztunk erre az eszközre, azonban úgy gondolom, most valamivel kedvezőtlenebbek a feltételek. A tavalyi évben még a negyven év alatti pályázók számára 60–70 százalékot visszatérítettek az összegből, az idén pedig az új feltételek szerint az öntözött földterülettel arányosan adják a támogatást, vagyis hektáronként ötvenezer dinárt – magyarázta Norbert.
Elmondta, hogy másfél hektár földterületet öntöznek, így mintegy 75 ezer dináros támogatásra számítanak, viszont a szükséges beruházás sokkal nagyobb lenne. Ennek ellenére elégedettek a támogatással, hiszen ez is sokat segít terveik megvalósításában.
A számtalan feladat mellett a pihenés is elengedhetetlen, beszélgetőtársam bevallása szerint erre csak télen tud szorítani egy kis időt.
– A pihenést leginkább a téli hónapokra igyekszem időzíteni, hiszen akkor sokkal kevesebb a munka és könnyebben rá tudom szánni magam a kikapcsolódásra. A tavalyi évben is teleltem a hegyekben és az idén is volt rá lehetőségem, a Zlatibor festőien szép hegyvidéki környezetében töltöttünk el öt napot – mesélte Norbert.

Az ifjú vállalkozó állítása szerint szereti a jelenlegi munkáját, amit nem cserélne el másra.
– Szinte mindennap más munkát végzünk, ez alól csak a paprikaszedés képez kivételt, amikor is két héten keresztül zajlik a munka, de már a második napon egyhangúvá válik. Egyébként pedig a munkánk nagyon változatos és legfőképpen ezért is szeretem. A jövőben is folytatni szeretném a munkát és lehetőségeim szerint hozzájárulni vállalkozásunk folyamatos fejlesztéséhez és bővítéséhez – zárta beszélgetésünket Norbert.

 

Szerző: 
Magyar Szó, Fúró Dénes