Sikeres házvásárlási pályázatok Torontálvásárhelyen

untitled22.jpg

A Prosperitati Alapítvány negyvenkét pályázónak ítélt oda támogatást falusi ház vásárlására. Rajtuk kívül – az önrész függvényében – még 23 pályázó részesülhet támogatásban. Az átlagban 1,2 millió dináros támogatási szerződéseket a helyszíni ellenőrzés után kötik majd meg.

A pályázatok pontozása alapján elkészült listán Torontálvásáhelyen két család számíthat házvásárlási támogatásra. A legtöbb pontot Lálity Urbán Emese és férje, Imre pályázata kapta, akik három gyereket nevelnek. Dóra kétéves, Bence hatéves, Balázs pedig tízéves. Mint ahogy Emese mondja, szeretik az otthonukat, a megszokott környezetüket, ezért döntöttek úgy, hogy itthon maradnak a szórványtelepülésnek számító Torontálvásárhelyen.

– Az utóbbi egy-két évben nagyon sokan az ismerőseink közül elvándoroltak innen Torontálvásárhelyről. Nagyon nehéz külföldön is az embereknek, hogy föltalálják magukat, mégis sokan amellett döntenek, hogy elmennek. Mi földműveléssel foglalkozunk, a férjemnek bejegyzett földműves gazdasága van. Itt van az alaptőke: a földek, az eszközök, amik már megvannak. És mi úgy döntöttünk, hogy itt fogunk maradni és itt fogunk gazdálkodni – meséli Lálity Urbán Emese.

Lálity Imre – folytatva a családi hagyományt – húsz éve foglalkozik földműveléssel. Apjával közösen százhektárnyi földet művelnek. A földek egy része az övéké, a többit bérlik. Közös a mezőgazdasági gépezet is, amelynek azonban nincsen kellő helye a mostani gazdasági udvarban.

– Torontálvásárhelyen nagyon sok üres és nagyon sok eladó ház van. Amikor fölmerült ez a pályázati lehetőség, akkor úgy döntöttünk, hogy megkérdezzük, eladják-e a szomszédos házat – mivel üresen áll. A tulajdonos Újvidéken él, és nincs szándékában visszaköltözni a faluba. Mi viszont ki tudnánk használni az udvart és a kertet is, valamint sík padlózatú magtárat szeretnénk oda építeni – magyarázza Imre.

A helybéli Tót Tímea és Nyíregyházi István első gyerekük születését várják. Talán nagyobb öröm nem is érhette volna a fiatal párt, mint az, hogy a sikeres pályázatnak köszönve hamarosan saját házuk lesz. A fiatalok szinte hinni sem akarták örömükben, amikor értesültek a pályázati eredményekről. Mint mondják, korosztályukból sokan az elvándorlást választották, de ők úgy gondolják, hogy itthon is megtalálják a boldogulást.

– Földműveléssel foglalkozunk. Nagyon örülünk ennek a háznak, amit megpályáztunk, megnyertünk. Itt tudunk majd jószágot tartani, kertészkedni. A házban van két szoba, konyha, fürdőszoba. Teljesen úgy áll, hogy be lehet költözni. Csak festés vár rá. Azt pedig megoldjuk mi magunk – mondja Nyíregyházi István, aki szerint sokat jelent számukra az is, hogy a ház a családi házuk szomszédságában van, két bejáratú, és az is, hogy a megvásárlásához nem lesz szükség önrészre.

A kislányuk születése mellett házasságkötés is lesz a házban, ugyanis a fiatalok hivatalos egybekelése halálesetek miatt kétszer is elmaradt. Ezt szeretnék majd pótolni a közeljövőben. Ahogy a várandós Tót Tímea mondja, a sikeres pályázat után, új otthonukban szeretnék ünnepelni első gyerekük születését, de természetesen megtartják a házasságkötést is.
A dél-bánáti településnek ötezer lakosa van. Fele magyar nemzetiségű. Az egykor jó hírű vállalatok – mint például a Moda cipőgyár vagy a Naš Dom bútorgyár – sorra tönkrementek. Jelenleg már csak mezőgazdaságból lehet a faluban megélhetést biztosítani. A fiatalok egy része ezért a kivándorlás mellett dönt. Főleg Németországban próbálnak a legtöbben szerencsét. Jelenleg huszonhat óvodás van. Sajnos nem biztos, hogy őszre mindegyikük Torontálvásárhelyen kezdi majd iskoláztatását.

2016. június 2.

Szerző: 
Kecskés István, Magyar Szó