Paradicsom, paprika...

gg.jpg

A piacokon egyre kevesebb a vásárló, a termelőket az aszály mellett a kereslet megcsappanása is sújtja

A zöldségtermesztőket is jelentősen megviselték a tavalyi évben bevezetett járványügyi intézkedések, ugyanis nagyon nehezen tudták értékesíteni termékeiket. A termelési kedvet befolyásolta a fogyasztói igények változása, valamint a felvásárlási piac árainak váltakozása is. Az idei évben bekövetkezett időjárási viszontagságok csak tovább nehezítették a termelők helyzetét, ennek ellenére a nyár beköszöntével és a járvány enyhülésével együtt ismét megteltek a piacok termelőkkel és vásárlókkal is. A nyári időszakban a polgárok elsősorban a hűsítő zöldségeket keresik a piacon, mint amilyen a régebben szerelemalmának is nevezett paradicsom, az uborka, vagy a paprika. A felsorolt zöldségek közül a nyári hőségben talán a paradicsom számít a leghűsítőbbnek. A paradicsom valójában a burgonya rokona és mindkettő a burgonyafélék családjába tartozik. A paradicsom termése a bogyó, amelynek tömege 15 és 300 gramm között változik. A paradicsom bogyó formája is változatos, amely lehet lapított, gömb, ovális, szív, szögletes, körte, szilva vagy hosszúkás alakú.

A friss fogyasztású fajtákra általában a lapított és a gömb alak jellemző. A bogyó színe rendszerint piros, de vannak sárga és narancsszínű, sőt bordó fajták is. A paradicsom gazdag antioxidáns vegyületekben, melyek közül a legfontosabbak a karotinoidok, a polifenolok és a C-vitamin. A legkisebb, 15–30 gramm bogyótömegű fajták alkotják a cseresznyeparadicsom fajtakört, vagyis a koktél paradicsomot, amely a legközelebb áll a vadparadicsomhoz. A 200 és 300 gramm bogyótömegű fajtákat hús- vagy szendvicsparadicsomnak is nevezik. A paradicsomokat felosztják méretük szerint is, az alacsony termetűek példának okáért a determinált paradicsomok, amelyek egyben koraiaknak is számítanak. Vannak a féldeterminált paradicsomok is, amelyek mintegy 80 és 100 cm közötti magasságra is megnőnek, a folyton növő paradicsomok pedig a lugas pardicsomok, fejlődésüknek pedig a hideg vet véget. A temerini termelőket is érzékenyen érintette a tavalyi, sőt az idei év is, a termés ugyanis a vártnál valamelyest kevesebb. A helyi termelők közül a fiatalságot képviseli Verebélyi Csaba, aki az elmúlt években kemény munkával küzdötte ki magának a vásárlók elismerését és bizalmát is. A fiatalember azon kevesek egyike, aki itthon keresi a megélhetési lehetőséget, feltalálta magát és minden erejével kapaszkodik a szülőföldjéhez. Csabát nemcsak a temerini, hanem a környező települések piacain is jól ismerik az emberek, akik előszeretettel vásárolják az általa megtermelt, mindig friss és ízletes zöldségeket. A kezdetekkel kapcsolatban elmondta, hogy tizenöt évvel ezelőtt még madarászattal foglalkozott, mivel a biológia mindig is közel állt a szívéhez.

– Ebben az időszakban kezdtem el zöldségtermesztéssel is foglalkozni, de ekkoriban még csak a lehetőségeimhez mérten kicsiben kezdtem a művelést, míg az évek folyamán egyre jobban kibővítettem az ültetvényeket. Ettől fogva életvitelszerűen folytatom ezt a foglalkozást – mondta a kezdetekről Csaba.

A mintegy háromezer négyzetméter nagyságú fóliasátrakban és négy hektárnyi termőföldön a paradicsom mellett még sok más zöldséget is termesztenek. A temerini piacon kívül megfordulnak többek között Újvidéken, Szenttamáson Járekon és Bácsföldváron is. Minden piacon más-más zöldségeket keresnek jobban, ezért ennek megfelelően állítják össze a kínálatot és így értékesítik azt. A piacokon az adott évszakban aktuális zöldségfélék kerülnek fel az asztalokra, mostanság elsősorban paradicsomot, uborkát és paprikát árusítanak, de tavasszal káposztafélék és egész évben pedig a krumpli, valamint a hagyma is állandóan a kínálat részét képezi.

– A zöldségek mellett dinnyét, főzni való kukoricát is árusítunk. A téli időszakban pedig értelemszerűen a fóliasátras termesztésre térünk át, ekkor pedig leginkább salátát, zöldhagymát, spenótot és hónapos retket termesztünk – magyarázta Csaba.

A tavalyi év folyamán, mint minden más termelőt, a Verebélyi családot is érzékenyen érintette a járványhelyzet, melynek során ők is nehezen tudták értékesíteni termékeiket.

– A piacok bezárását követően nagyon megijedtünk, mert a felvásárlóknak sem tudtuk eladni a termékeinket, ugyanis ők sem dolgozhattak. A tizenöt év alatt azonban kialakult már egy ismeretségi kör, amelynek köszönhetően a vásárlók megrendelték a szükséges mennyiségű zöldséget és így tudtuk értékesíteni azokat. A rendeléseket a megadott címekre szállítottam ki, amelyekkel csak további költségeim adódtak – mesélte a járvány idején felmerült nehézségekről Csaba.

Elmondása szerint az idei évben már valamelyest jobb volt a helyzet, ugyanis a piacok üzemeltek, de ennek ellenére továbbra is nehézségekkel szembesülnek a termelők.

– Azt látom, hogy az embereknek fogyóban van a pénze, valamelyest alacsonyabb a kereslet a zöldségek iránt is. További nehézséget jelent, hogy a nagy szárazság miatt az öntözésre is egyre nagyobb költségekkel kell számolni. Meglátásom szerint a vírus kezdetén, vagyis a tavalyi év folyamán nagyobb volt a kereslet a termékeink iránt, mint az idei évben – mondta Csaba.

A paradicsom idei termésével kapcsolatban kiemelte, hogy a szélsőséges időjárás miatt mintegy kéthetes késés következett be az érésben.

– A tavaszi hideg idő és ennek elhúzódása, valamint a mostani hirtelen bekövetkezett szárazság miatt is nagyon oda kell figyelnünk, hogy a paradicsomok is elegendő nedvességet kapjanak. Az aszály úgy is bekövetkezhet, hogy ha a talajban még van is elegendő nedvesség, de a hőmérséklet viszont nagyon magas. Az aszálykárok megelőzésére néhány kertészeti praktikát alkalmazok, amelyek nem mondhatom, hogy teljes védelmet nyújtanak, de valamelyest mégis segítenek – magyarázta a termelő.

A piacokon fennálló kereslettel kapcsolatban elmondta, hogy az állandó vásárlóik is egyre fogyóban vannak, hiszen a fiatalok nagy része külföldre költözik, az idősebbek is szintén kevesebben vannak. Emellett a bevásárlóközpontok is egyre inkább elcsalogatják a vásárlókat, ezek a tényezők pedig nagyban hozzájárulnak a piacokon történő vásárlás jelentős csökkenéséhez. Az anyagi forrásokat elsősorban a magvakra és a palántanevelésre fordítják, viszont bővítésre is sor került, amelyre a tartományi és a Prosperitati Alapítvány támogatására is támaszkodtak.

– A termesztéshez szükséges alapvető befektetéseket önerőből biztosítjuk, viszont különféle pályázatokon is részt vettünk az évek során, amelyeket főként eszközök beszerzésére fordítottuk, többek között a fóliasátort is pályázat útján szereztük be. További bővítésen egyelőre nem gondolkodom, mert a jelenlegi járványhelyzet bizonytalan állapotot hozott létre. Nem tudjuk, hogy az üzletláncok mire kényszerítik a termelőket, és nem lenne kifizetődő csak nekik értékesíteni a termékeinket – magyarázta Csaba.

A családi vállalkozásból azonban mindenki kiveszi a részét, felesége, Maja nagy támaszt jelent a számára, viszont a kisgyermekei, Lea és Edvin is sokat segítenek a munkában.

– A gyerekek is nagyon szeretnek kint lenni az ültetvényesben, ahogy csak tudnak, segítenek a munkában. Egyszerűen érdekes nekik kint a szabadban és előszeretettel kóstolgatják a zöldségeket is. Reményeim szerint ezáltal valamiképpen megszeretik ezt a foglalkozást és majd átveszik tőlem a vállalkozást. Ez természetesen még a jövő zenéje és az ő döntésüktől függ, de remélem, hogy mégis így lesz – mondta Csaba.

A zöldségtermesztés is más foglalkozásokhoz hasonlóan ugyanúgy járhat sok kudarccal, de sikereket is megélnek a termelők. Csaba meglátása szerint a koronavírus-járvány az utóbbi időszakban keményen áthúzta a termelők számításait, az emberek kevesebbet vásárolnak, a piacok pedig évről évre egyre silányabbak. A paradicsommal kapcsolatban még kiemelte, hogy a kedvelt zöldségből még néhány évvel ezelőtt el tudott adni akár 500–600 kilogrammot is, de mostanság ennél csak jóval kevesebbet. Ennek ellenére reméli, hogy az egyre kedvezőtlenebb körülmények ellenére is sikerül feltalálnia magát és fenntartania a vállalkozását.

Szerző: 
Magyar Szó, Fúró Dénes