Borsos Csaba: Mindenhol jó, de legjobb Adorjánon!
Mintegy ezren élnek a Tisza menti kis faluban, melynek vezetősége kicsiről, nagyról, idősről, fiatalról, sportolni, dolgozni és művelődni vágyóról egyaránt gondot visel. A Zenta és Magyarkanizsa között elterülő Adorjánt már a két község közti útszakaszról is látni lehet. Ott magaslanak a silók, a templom tornya, és immár az újonnan felépített stadion lelátója is jelzi: ott bizony zajlik az élet.
Borsos Csaba 2005 óta az adorjáni helyi közösség elnöke. Magyarkanizsa rangos elismerésben, Pro Urbe díjban részesítette 2015-ben, ugyanis tevékenysége kezdete óta Adorján jelentős urbanisztikai fejlődésen ment keresztül. Többek között fontosnak tartotta a település utcáinak rendezését, így mindenhová gyalogjárda, majd aszfaltburkolat épült. Immár 10 éve az ő nevéhez fűződik a hagyományossá vált Hurka- és Kolbászfesztivál, illetve Magyarkanizsa Község Sportszövetségében is elnöki feladatokat lát el. Huszonhat éve alapította meg a Kontakt magánvállalatot, amelynek tulajdonosa és vezetője.
Riportunk készítésekor többek között arra voltunk kíváncsiak, milyen további fejlesztések várhatóak a faluban, illetve arra is rákérdeztünk, milyen programokat, rendezvényeket szerveznek a helyiek.
Borsos Csaba kérdéseinkre válaszolva elmondta, hogy a nyílászárókra vonatkozó pályázatot sikeresnek bírálták el, így annak köszönhetően egy hónapon belül a Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola új ajtókat, ablakokat kaphat.
– Bízunk benne, hogy az ablakok és az ajtók cseréjét követően már az év folyamán újra tudjuk festeni az iskola belső és külső falait is. Várjuk az új pályázatokat, hogy a helyi közösséghez tartozó épületeket is adaptálni tudjuk. Az idei tervek között szerepel a bekötőút újraaszfaltozása, illetve a focipálya előtti parkoló kiépítése – nyilatkozta Borsos Csaba.
Két hete Adorján vezetősége testvértelepülési együttműködési megállapodást kötött a magyarországi Csanytelek községgel. Mint azt Borsos Csaba lapunknak nyilatkozva elmondta, immár összesen négy magyarországi testvértelepülési együttműködése van a falunak.
– Csanyteleknek eddig még nem volt testvértelepülése. Erhard Gyula, a település polgármestere Adorjánról származik, 1972-ig volt adorjáni lakos és ragaszkodott hozzá, illetve felkeresett bennünket, hogy Adorján legyen Csanytelek első testvértelepülése. Az első ilyen szerződés egyébként a Veszprém megyei Adorjánházával köttetett meg. Ők igencsak messze vannak innen. Emellett Balotaszállással és Cserszegtomajjal is ilyen együttműködési megállapodásunk van. Balotaszállással igen jó az együttműködésünk, hisz közel van egymáshoz a két helység, jelen vagyunk egymás rendezvényein. Adorjánháza és Cserszegtomaj nagyban segítették Adorjánt, az utóbbitól számítógépeket kaptunk az iskolába, televíziót. Adorjánháza balatoni nyaralójába pedig öt éven keresztül 15–20 adorjáni gyerek mehetett el üdülni. Bízunk benne, hogy a jövőben mindegyik településsel közösen tudunk majd európai uniós pályázatokra jelentkezni – hangsúlyozta Borsos Csaba.
A falu lakosságának száma nem nagy ugyan, a helyi művelődési egyesületek azonban minden korosztályra gondolnak, ha rendezvényt szerveznek. Három művelődési egyesület működik a helyi közösségben, melyek alkalomadtán igyekeznek minél színesebb programmal kedveskedni a helyieknek, a környékbelieknek és a rendezvényekre látogató vendégeknek. Tagjaik a faluban több jelentős eseményen is aktívan részt vesznek, egymást szórakoztatják dallal, nótaszóval és hangszeres zenével. – A Szőke Tisza Művelődési Egyesület a Fodrozik a Tisza Vize Népzenei Találkozót szervezi, illetve egy citeratalálkozót is rendez. Évente 5–6 nagyobb programot szerveznek, melybe beletartozik a télűzés, a húsvéti és karácsonyi szokások hagyományai köré épülő rendezvények. A Koritari Egyesület a helyi romáké, akiket mi románoknak nevezünk, ugyanis ők Romániából költöztek hozzánk a múlt század elején. A romáink magyar iskolába járnak, a katolikus vallást gyakorolják – részletezte Borsos Csaba.
A település minden szeptember utolsó hétvégéjén ünnepli a falu napját, mely szentmisével veszi kezdetét. A művelődési műsort rendszerint az iskola udvarán szervezik meg, ahol a legkisebbektől a legidősebbekig mindenki megmutathatja tehetségét és tudását, mely közös időtöltésre, felhőtlen szórakozásra ad lehetőséget.
– Immár 28 éve veszek részt a helyi közösség munkájában, a falunapot pedig 1998-tól ünnepeljük, hisz abban az évben volt 800 éves Adorján. Azóta ez a rendezvény hagyományossá vált. Közösségépítő szerepe is van, ezen a napon szoktuk megajándékozni a falu legidősebb és legfiatalabb polgárát. A falura egyébként jellemző az összetartás, eladó ház nincs is a településen, és amennyiben felszabadul egy ingatlan, akkor azt a helyiek megvásárolják. A Linzben dolgozó vendégmunkások pedig két-három hetente hazalátogatnak – magyarázta a helyi közösség elnöke.
A talán minden vajdasági magyar számára ismert, a falu életében legkiemelkedőbb rendezvény a Hurka- és Kolbászfesztivál, melyre a falu apraja-nagyja közös erővel, már az esemény kezdete előtt hetekkel korábban készül. Az esemény a fesztiválok sorában a legtömegesebb, leglátogatottabb rendezvények közé tartozik. A rendkívül népszerű adorjáni fesztivál minden évben 10–15 ezres tömeget mozgat meg, melyre nemcsak hazai, hanem erdélyi, felvidéki és magyarországi csapatok is érkeznek, hogy összemérjék gasztronómiai tudásukat. Az ínyencségek elkészítéséhez disznóhúst kapnak a csapatok, a finomságokat pedig nemzetközi szaktekintélyekből álló, nagy tapasztalatú bírák kóstolják és értékelik. Koncerteket is szerveznek a rendezvény napján, a szervezőbizottság általában közkedvelt magyarországi előadókat hív meg. Mindezt kirakodóvásár kíséri, ahol a kézműves termékek mellett a mezőgazdasági ágazatban dolgozó cégek is bemutatják termékkínálatukat. A disznótoros finomságból minden látogatónak jut, így nem is csoda, hogy a fesztivál évek óta töretlen sikerű.
– A Hurka- és Kolbászfesztivált az Adorján Művelődési Egyesület és a helyi közösség közösen szervezi meg. Erre a napra itt megtízszereződik az emberek száma. Rendszerint 9000 adag kolbászt és 1000 hurkát osztunk szét ingyenesen a vendégek között. Körülbelül 120–140 csapat nevez be a hurka- és kolbászkészítő versenyre. Tavaly lett volna a tizedik fesztivál, azonban a járvány gátat szabott a rendezvény megszervezésének, így idén szeretnénk megtartani a jubiláló eseményt – fejezte ki reményét Borsos Csaba.
A faluban a legkisebbekről sem feledkeznek meg. A Magyarország Kormányának 2017-ben elinduló Kárpát-medencei óvodafejlesztési programja keretében Adorján is kapott egy játszóteret, melyet az iskolások és óvodások egyformán örömmel vettek birtokukba. A gyerekeknek a legutóbb az Exatlon népszerű televíziós műsor mintájára szervezett egy ügyességi vetélkedőt a Szőke Tisza Művelődési Egyesület és az Adorjáni Ifjúsági Szervezet. A régi focipályán három pályát készítettek elő az óvodásoknak, alsósoknak és felső tagozatos diákoknak. Több mint 50 gyermek mérte össze ügyességét és tudását a rendezvényen.
– A helyi egyesületek Gyerek Parasztolimpiát is szerveztek a kicsiknek és a húsvéti tojáskeresést is ők rendezték nekik. Mindannyian összetartunk, és ez a kicsikre is vonatkozik – mondta a helyi közösség elnöke.
A sportélet is nagy hagyományra tekint vissza a településen. A céllövőklub 52 éves, az adorjáni Tisza Labdarúgóklub pedig 1952-ben alapult. Az utóbbi július végén stadiont is kapott, felújították a klubhelyiségeket és befedték a lelátót. A beruházás költségeinek 75 százalékát a magyar kormány, míg a többit a magyarkanizsai önkormányzat fedezte. Ottjártunkkor is gondozták a gyepet a karbantartók, akik lapunknak elárulták, hetente kétszer nyírják a füvet, gondosan ügyelve annak minden apró részletére.
– Magyarországi támogatásból épült fel az öltöző és a 600 férőhelyes lelátó, a pálya pedig községi támogatásból került kiépítésre. A magyarországi sportprogramba benne van a topolyai TSC, mi pedig annak alközpontja vagyunk. Nálunk a klubban magyar nyelven zajlanak az edzések. A Tisza klub idén már három magyarországi tornán is részt vett. A faluban van jövője a focinak, annál is inkább, mert a klubba beolvadt a Nyers István Fociakadémia, mely 160 gyereket nevel – hangsúlyozta Borsos Csaba.
Mindez nem jöhetett volna létre a falu első embere és szerepvállalásai nélkül.
– Mindennel foglalkozni kell, egyedül így haladhatnak a dolgok a maguk útján. Igyekszem úgy beosztani az időmet, hogy minden területen helyt álljak. Adorján a szülőföldem és nehezen tudnának engem innen elzavarni. A világot bejártam, több kontinensen is voltam már többször is, és azt kell mondanom, hogy mindenhol jó, de legjobb Adorjánon! – zárta szavait Borsos Csaba.