Vajdaságban is magyarul írjuk a jövőt! címmel tartott interaktív előadást Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, Pásztor Bálint, a VMSZ parlamenti képviselője és alelnöke, valamint Juhász Bálint, a Prosperitati Alapítvány ügyvezetője a kishegyesi Vajdasági Szabadegyetem harmadik napján. Elhangzott, hogy a gazdaságfejlesztési program sikere nem vitatható, hiszen közvetlenül is mintegy 50 ezer vajdasági magyar a haszonélvezője. A közvetett hatások pedig most és a jövőben is érezhetőek lesznek. Magyar Levente azon véleményének adott hangot, hogy Vajdaságban a legsikeresebb a magyar kormány által támogatott gazdaságfejlesztési program, mely a két ország közötti jó viszony eredménye is. Reményei szerint még ebben a ciklusban új programokat indíthatnak.
– A mindenkori magyar kormányokra vonatkozóan erkölcsi, történelmi kötelezettség, alapkövetelmény, hogy nemzetben gondolkodjanak. Kevés olyan ország van a világon, amelyik hasonló helyzetben volna Magyarországhoz, abból a szempontból, hogy a nemzet határai nem esnek egybe az országhatárokkal. Mi ebben a valóságban élünk most már több mint száz éve. Valószínűleg olyan országból sincs sok, amelyiknek lettek volna olyan kormányai, amelyek egy ilyen helyzetet nem abban a szellemiségben kezelnek, hogy a határoktól függetlenül a nemzeti gondolkodás határozza meg a világképüket és a nemzetpolitikájukat. Magyarországon hosszú évtizedeken keresztül a rendszerváltásig, aztán a rendszerváltás után is több kormányzati cikluson keresztül nem érvényesült ez a gondolkodás. Egészen perverz gondolkodás jellemezte ezt a területet. Nevezetesen, hogy a magyar kormányok a 93 ezer négyzetkilométerért felelnek, ami azon túl van, az nem a magyar kormányok és nem Magyarország ügye. Ezzel kvázi elárulta, nem tudok más szót használni, elárulta a határon túli honfitársainkat, akiknek sokszor mostoha sors jutott. Legalábbis mostohább, mint a többségi nemzetnek, hiszen számtalanféle diszkriminációval kellett szembenézniük. A rendszerváltásig eltelt időben Szerbiában később sem volt rózsás a kisebbségi lét. A mindennapokban legalábbis nem volt az. A nemzeti kormány ezt a kificamodott gondolkodást ütötte helyre, abba a keretbe, mederbe, ami magától értetődő, és teljesen természetes kellene, hogy legyen. A mindenkori budapesti kormány felelősséggel tartozik az egész nemzet iránt. Nyilvánvaló, hogy nem ugyanazokkal az eszközökkel tudja segíteni a 93 ezer négyzetkilométeres Magyarország lakóit és állampolgárait, mint a határon túliakat, de ez nem jelenti azt, hogy ne tartozna felelősséggel irántuk. Mi ezt a felelősséget igyekeztünk érvényesíteni, radikálisan új eszközrendszerrel, megtölteni tartalommal. Így jutottunk el odáig, hogy az utóbbi években, amikor Magyarországon volt egyfajta kibővült pénzügyi mozgástér, a gazdaság teljesítményének köszönhetően olyan programokat tudtunk elindítani és végrehajtani, amelyek korábban szóba sem jöhettek. Nemcsak azért, mert nem mindig volt nemzetileg elkötelezett kormány, hanem azért sem, mert az ország pénzügyi lehetőségei ezt nem tették volna lehetővé. A nemzeti kormány plusz az anyagi mozgástér szerencsés egybeesés volt, és az utóbbi fél évtized során ez kézzelfoghatóan meg is látszik a nemzetpolitika eredményeiben, főleg itt, Vajdaságban. Itt megvan az a fajta kisebbségi vezetés, szemléletben, képességben, szervezettségben, amelyik partner tudott lenni abban, hogy a nemzeti kormány, a kibővült anyagi mozgástér összekapcsolódjon egy fogadókészséggel és egy olyan képességgel, hogy a rendelkezésre álló forrásokat hatékonyan fel tudja használni, be tudja csatornázni, és az itt élők javát szolgálva tudja hasznosítani – hangoztatta Magyar Levente. – Ha béke lesz, és újra meglesznek a többletforrások, folytatódhat a munka – tette hozzá. Sikerként értékelte azt is, hogy már több tucat magyar cég van jelen a szerbiai piacon.
Pénteken Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági előrejelzésért és elemzésért felelős igazgatója előadásában rámutatott, hogy az elmúlt száz év legjobb tízéves időszakát tudhatja maga mögött Magyarország, de a közeljövőben számos kihívás vár a nemzetgazdaságra. Szombaton dr. Brenzovics László,a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke és dr. Lázár János építési és beruházási miniszter tart előadást.