Nagy Endre, Orom – házvásárlás, földvásárlás, kapcsolható eszközök
Nagy Endre és családja két évvel ezelőtt költözött az oromi családi házba, amit a Prosperitati Alapítvány házvásárlási pályázatának köszönhetően vásárolhattak meg. A kertészmérnök, gazdálkodó elmondása szerint ő és neje, Csilla is külföldön tanult, ízelítőt kapott az ottani életvitelből, de mindketten úgy tapasztalták, a szülőföldön való boldogulás az útjuk. Mindehhez kivételes lehetőséget biztosítottak az Alapítvány pályázatai is, a házvásárlás mellett a családi gazdaságot szintén fejleszthették, földterülettel és kapcsolható eszközzel egyaránt. A részletekről és tervekről Endre nyilatkozott:
- Mikor igényelték a házvásárlási támogatást, illetve mi a házválasztás, vásárlás rövid története?
A Magyarkanizsa községbeli Oromon élünk. A családunk tavaly bővült, júliusban született meg a fiunk, Gergő. 2018-ban pályáztunk a házunkra, ami nagy örömünkre pozitív elbírálást kapott. Ezután kezdődött az alsó szint felújítása, amelyet októberig befejeztünk és be is költöztünk. Nézegettük már hosszabb ideje a faluban az eladó házakat, de igazán egyik sem tetszett.
Fontos szempontnak tartottuk, hogy komolyabb átalakítást ne kelljen rajta elvégezni, bővíteni ne kelljen és nem szerettünk volna a főút mellett lévőt sem vásárolni. Végül egyszer a hirdetőtáblán találtunk egy új hirdetést, és gyorsan el is mentünk a feleségemmel megnézni. Egy, a falu szélén lévő utcában, az igényeinknek megfelelőnek tűnő házat találtunk. Megörültünk neki és felvettük a tulajdonosokkal a kapcsolatot, majd miután megnéztük belülről is, megegyeztünk.
- Hogyan néz ki a ház a telek, mekkora és milyen helységei vannak?
A ház kétszintes és számomra érdekes kialakítású, mivel amilyen helyiségek a földszinten találhatóak, ugyanazok vannak az emeleten is. Az utcára néz két szoba. Az előszobából, az ebédlőből és a konyhából egy helyiséget csináltunk, de tulajdonképpen ugyanazokat a feladatokat látják el, csak a saját tetszésünk szerint. Van még egy kamra és fürdőszoba is. Tervben van idén, hogy a bejárat elé építünk egy kisebb helyiséget, hogy az előszoba szerepét átvegye, és így kényelmesebbé tennénk otthonunkat. Az telek mérete 1600 négyzetméter. Találhatóak rajta még gazdasági épületek is, egy góré, fészer és istállók. Vásárláskor nem volt szempont, hogy legyenek ilyen épületek is, viszont jól jöttek, mivel mezőgazdasággal foglalkozom.
- Milyen egyéb eszközöket, illetve mekkora földterületet igényeltek és nyertek a Prosperitati Alapítványnál?
Amikor megjelentek a Prosperitati Alapítvány pályázatai, első körben egy hengerre pályáztam. Utána jött egy földvásárlásos pályázat, amivel 2 hektár földterülettel tudtam az Alapítvány jóvoltából bővíteni a gazdaságomat.
- Milyen módon, mennyiben segítette mindez a gazdaságuk fejlődését?
Az agrotechnikai munkálatokban nagy segítségünkre van a henger. Főleg a gabonákban és a kukoricában használjuk a talaj tömörítésére, illetve bokrosító hengerezésre. Az eljárás alkalmazása termésnövelő hatású a kultúráknál. A megvásárolt földterülettel pedig a bevételeink növekedtek.
- Mi a gazdaságuk története, illetve mekkora területen gazdálkodnak, mit termesztenek?
Már nagyapám is földműveléssel foglalkozott. Ő Orom környéki tanyán lakott és még állattenyésztéssel is foglalkozott. Édesapám is folytatta a földművelést a munkahelye mellett. A gazdaságot lassan átvettem, miután befejeztem a tanulmányaimat a Budapesti Corvinus Egyetem (most Szent István Egyetem) kertészmérnöki szakán. Már gyerekkorom óta szívesen ültem a traktorba és segítettem, amiben tudtam. Lassan kialakult bennem az, hogy mezőgazdasággal, azon belül is a szántóföldi növénytermesztéssel szeretnék foglalkozni. Az utóbbi időben a szélsőséges időjárás nehezíti meg általában a legtöbb kultúra termesztését. A hosszantartó csapadékmentes időszakok jelentik a legnagyobb problémát, ami épp most is aktuálisnak számít. Már több mint egy hónapja nem esett érdemi mennyiségű csapadék, a gabonáknak pedig most lenne a legnagyobb szükségük az esőre.
Legnagyobb területen őszi káposztarepcét termelünk és valószínűleg a következő gazdasági évben is ezt a növényt fogom előnyben részesíteni. Számomra ez a legkifizetődőbb kultúra, jól értékesíthető „zölden”. Viszont a termesztése nagy tudást és tapasztalatot igényel, a termesztett kultúráink közül a repcét kell a legtöbbször permetezni.
Termelünk még őszi árpát és búzát, kukoricát valamint napraforgót is.
- Hol, miként értékesítik terményeiket, illetve elégedettek a jelenlegi értékesítési lehetőségekkel?
A terményeinket általában helybéli, illetve a környékbeli felvásárlóknak értékesítjük. A kifizetések eddig még mindig rendben voltak. A termények árai az utóbbi években mindig mérsékeltek voltak. Több kultúránál is nagyobb lehetőség nyílik az előre lekötéses, zöldeni eladásra, ami ad egy árbéli biztonságot, amivel számolni, tervezni tudunk. Ezeknek az üzleteknek vannak hátulütői is, például, ha nem terem elegendő, vagy jégkár történik.
- Voltak- e esetleg külföldre költözési terveik, ha igen, miért döntöttek mégis az itthon maradás, szülőföldön való boldogulás mellett?
A feleségemmel mindketten Magyarországon végeztük a tanulmányainkat. Csilla Szegeden a fordítói szakon, én meg a már említett kertészmérnökin Budapesten. Élveztem nagyon, amikor egyetem alatt egy hét leforgása alatt itthon is lehettem és Budapesten is. A vizsgaidőszakokat leszámítva minden hétvégén hazajártam. Csilla az egyetem után Németországba költözött és ott élt és dolgozott egy évet. Oda jártam udvarolni, egy kicsit belekóstoltam az ottani életbe is. Szép volt, de azért mégis jobb itthon. A család, a barátok és a szülőföld szeretete hazavonzott. Aztán jöttek a lehetőségek és éltünk velük.
- Milyen további bővítési, pályázási terveik vannak?
A termőterület növelésére kínált lehetőségek szerintem mindig jól jönnek. A kapcsolható eszközökre és erőgépekre kiírt pályázatok is nagyon hasznosak, mivel még mindig sok öreg gépünk van. A kiírt pályázatokhoz és az anyagi keretünkhöz mérten tudunk tervezni a jövőben, de az eddigi támogatások is nagyon nagy segítséget nyújtottak számunkra – hallottuk Nagy Endrétől.