Ezzel a címmel tartottak beszélgetést a Tusnádfürdőn megszervezett szabadegyetemen. A Kárpát-medencei magyarlakta régiókban megvalósuló gazdaságfejlesztési programok eredményeiről és a tervekről, lehetőségekről beszélgettek az illetékesek.
Erdély, Drávaszög, Felvidék és Vajdaság képviseltette magát a magyar kormány által támogatott gazdaságfejlesztési programokról tartott panelbeszélgetésen. A résztvevők köszönetet mondtak Pásztor Istvánnak, a VMSZ elnökének és a Prosperitati Alapítványnak a segítségért, amit a saját programjaik kialakítása során kaptak. Kozma Mónika, az erdélyi Pro Economica Alapítvány ügyvezető igazgatója azt mondta, 2017 óta több mint 6000 kisléptékű mezőgazdasági támogatáson vannak túl.
„Ami a mezőgazdasági és turisztikai nagyberuházások támogatását jelenti, ott szintén mostanra már 133 olyan beruházás van, ami az alapítvány támogatásával vagy már megvalósult, vagy fejlesztés alatt van. Ez összegszerűen is egy óriási értéket jelent, hiszen mostanra már, ha euróban fogalmazunk, akkor meghaladjuk a 150 millió eurónyi felhasznált támogatást. Ami tekintve, hogy 50 százalékos a pályázati intenzitás maximuma, ezért ez gyakorlatban 300 millió eurónyi, vagyis sokkal több, hiszen az önerő meghaladja az 50 százalékot. Tehát valójában több mint 300 millió eurónyi új beruházásról beszélünk és több mint 1000 új munkahelyről Erdélyben.”
Palizs-Tóth Hajnalka, a drávaszögi Economica Hungarica Alapítvány igazgatója azt mondta, a koronavírus ellenére is 2019-ben meg tudták hirdetni az első nagyléptékű pályázatot. Kifejtette, integrátorok nélkül nem lehet igazán segíteni a kistermelőkön. Horvátországban a magyar közösség túlnyomó része mezőgazdasággal foglalkozik.
„A kis mezőgazdasági termelőket elég jól meg tudtuk erősíteni, amire most szükségük lenne, az most egy tudás és technológia. Most megpróbálunk jobban erre koncentrálni, különböző programok által. A válságra való tekintettel szűkebben kell majd gazdálkodnunk feltehetőleg. Ennek ellenére tovább tudjuk vinni, ami nekünk nagyon fontos, az a mezőgazdasági földek vásárlása és az elsősorban nemzetpolitikai jelentőségű, de nagyon fontos, a fiatal családokat támogató házvásárlási projekt is.”
Iván Tamás, a felvidéki Baross Alapítvány ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy a magyar kormány nagyon jól felismerte a külhoni régiókban a vállalkozások támogatásának fontosságát, hiszen a vállalkozók otthon maradnak és otthon erősítik a közösséget.
„2017-ben az egy főre jutó GDP adat, az 15 ezer euró volt fejenként. Ha csak a magyarok által lakott régiókat vizsgáltuk meg, akkor ez a szám már 8900 euró volt. Tehát itt egy 38 százalékos különbség volt, ami a szlovák átlagot és a magyarok által is lakott régiót jellemzi. Innentől kezdve jól láttuk, hogy a gazdaságfejlesztési program elindításának van legitimitása Felvidéken is.”
A Prosperitati Alapítvány több mint 14 ezer sikeres pályázaton van túl. Pásztor István, a VMSZ elnöke azt mondta, személy szerint arra készül, hogy az elkövetkező hónapokban sokan fognak Nyugat-Európából hazajönni.
„Szerintem ezeknek az embereknek lehetőséget kell teremteni arra, hogy ha mást ne, szimbolikusan a kéznyújtáson és a köszönésen kívül valami egyéb mást is próbáljunk csinálni. Ezért tartanám én fontosnak a startupoknak a megpályáztatását, ahol aránylag kevés pénzből egy jó üzenetet, jó lehetőséget tudnánk sugározni. Fontosnak tartanám továbbra is a házvásárlásoknak a lehetőségét, mert birtokban, tulajdonban tartja a magyar embereket, a magyar családokat a falvakban. Amiről nem beszélünk, vagy kevesebbet beszélünk és az elmúlt években nagy sikerei voltak, a mentorprogram, ami kevés pénzbe kerül, a különböző képzések, a különböző praktikáknak, tudásoknak a transzferálása, ami - azt gondolom - legalább annyira fontos, mint egy-egy gépnek a megvásárlása.”
A panelbeszélgetésen a VMSZ elnöke kitért a magyar tőkekihelyezés fontosságára. A Nyugat-Balkánon több mint 50 cég fektetett be, jelentős részük Szerbiában.