Juhtenyésztés: igen vagy nem?

2021-03-01-juhtenyesztes15.jpg

Elégedetlenek a vajdasági juhtenyésztők, de bíznak abban, hogy a lassanként emelkedő árak miatt a jövőben is érdemes lesz birkák és bárányok tenyésztésével foglalkozni.

A legnagyobb felvásárlóik továbbra is az arab országok, valamint Bosznia-Hercegovina. Emellett a hazai piac felől is nagy az érdeklődés a párosujjú patások húsa iránt.

Raffai Csaba negyven éve foglalkozik juhtenyésztéssel. Jelenleg több mint kétszáz törzskönyvezett Wittenberg fajta juhot tart. A moholi gazda emellett 30 hektáron földműveléssel is foglalkozik. Jelenleg a birkák és bárányok alacsony ára miatt nehézkes a tartásuk - mondja.

Raffai Csaba, gazda, Mohol: „A baj most az, hogy a bárányár, ami tavaly 3 euró volt, az most 270 dinárról indult és lefelé halad. Ez az egyik baj, a másik baj, amit szerintem, mint jószágosok mindenki elmondhat, az pedig a takarmányárak. Ilyen árakra nem is nagyon emlékszek, pl. kukorica árakra, ami most van.”

Az állami támogatásoknak köszönhetően az elmúlt években országszerte, így Vajdaságban is, terjed a birkatenyésztés. A gazda szerint a tavalyi év rendkívül rossz volt, mert az eladási ár nem fedte a termelési költségeket. A mezőgazdasági minisztérium jelenleg a birkák után mintegy 7000 dinár, a bárányok után pedig 2000 dinár támogatást nyújt a gazdaságoknak.

Raffai Csaba, gazda, Mohol: „Juhokat adom külföldre is, Boszniába és az araboknak, de adom helyi henteseknek, vágóhidaknak. Hivatalosan, mert ezek törzskönyves jószágok, és így kapom a bárányok utáni támogatást.”

Raffai Csabától továbbá azt is megtudtuk, hogy az állami támogatások igénylése mellett többször is sikeresen pályázott a Prosperitati Alapítvány pályázataira. A támogatások nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy továbbra is kitartson a juhtenyésztés mellett.

Szerző: 
Pannon RTV