Pozsgai Ferenc adai pálinkafőző modern, az országban egyedülálló gázüzemű pálinkafőző kazánt vásárolt a Prosperitati Alapítvány támogatásával
A pálinka szeretete miatt lett pálinkafőző Pozsgai Ferenc, aki egyszeri és kétszeri lepárlású pálinkákat főz kisüzemében Adán, ahova a helyiek mellett Zentától Óbecséig elhordják a cefrét a kuncsaftok. Napjainkban hét kazánnal főzi a minőségi pálinkát, amelyhez szerinte elengedhetetlen a kiváló minőségű gyümölcs és a jól kezelt cefre. A pálinkafőző kisüzemről és a pálinkafőzésről beszélgettünk a hatvanas évei elején járó Pozsgai Ferenccel, aki történelmi időkben kezdett bele a pálinka készítésébe és ezt szeretné csinálni élete végéig. Ottjártamkor is dolgozott, hiszen június végén a meggyel megkezdődött az idei pálinkafőző szezon, ami az almával és a birsalmával zárul, ki tudja mikor, talán a télen.
– A pálinkafőzésbe 1999-ben kezdtem bele két hagyományos kazánnal. Volt egy cefréző és egy tisztázó kazán. Aztán lassan, évről évre, ahogyan összegyűlt a pénzem, megvásároltam a többi kazánt is. Napjainkban hagyományos, kétszeres lepárlású kazánokra nem nagyon van már igény. Nem nagyon használják az emberek, miután megjelentek az új fajta, egyszeri lepárlós kazánok. Főként azzal dolgozgatunk, én és az élettársam, Gyarmat Matild. Ketten vagyunk, amennyit győzünk, annyit csinálunk. Jelenleg hét kazánunk van. Ebből három hagyományos, kétszeri lepárlású rendszer, többi egyszeri lepárlású. Köztük van egy új, modern pálinkafőző kazán, amit mostanában vettünk a Prosperitati Alapítvány segítségével – magyarázta Pozsgai Ferenc.
– Amikor 1999 márciusában a bombázásokkor belekezdtem a pálinkafőzésbe, mindenki mondta, hogy ne csináljam, mert háború lesz. Nem baj, gondoltam, mondjatok, amit akartok, majd én csinálom. A pálinkafőzés már régi álmom volt, amikor ezt a portát megvettem 1983-ban, akkor a régi épületére már úgy csináltattam meg a tervrajzot, hogy abból pálinkafőzde lesz. Aztán végül az álmom valamilyen úton-módon csak megvalósult. Mint abban az időben sokan mások, mi is csempésztük a benzint, a gázolajat, az alkoholt, abból kerestünk annyi pénzt, hogy a két kazánt megvásárolhattunk és megindultunk. Az új kazán gázfűtésű, a többi hagyományos tüzelésű, amit csutkával, rőzsével, fával vagy más tüzelővel lehet felfűteni, kinek mi van. Az egyszeri lepárlású pálinka főzésére először egy használt kazánt vettem Bánátból, Nagykikindáról. Azzal kezdtem, az emberek lassan átálltak arra, mert jobban tetszett nekik. Szerintem is jobb, mert az ezzel készített pálinka lágyabb és sokkal gyorsabban ki lehet főzni. Viszont még mindig van tíz kuncsaft, akik a régihez ragaszkodnak, és a kétszeri lepárlású pálinkát részesítik előnyben. Megértem őket, ha ők úgy szeretik, akkor csinálják. Egyébként nem tervezem leszerelni a régi kazánokat, mert azok megmaradnak nekem emlékbe. Tervezek viszont újabb fejlesztéseket és kapacitás-bővítést, ha az újfajta gázfűtésű kazán beválik az embereknek. Ezt is meg kell, hogy szokják, ha beválik, akkor veszek még egyet. Akkora helyiséget alakítottam ki, hogy két kazán is befér. Az új kazánhoz már készül egy szivattyú is, amelynek a segítségével átszivattyúzhatom a cefrét a hordóból – mesélte a pálinkafőző. Elmondta, hogy a pálinkafőző kazánokat, amelyek között van 320 és 500 literes is, egy kivételével újonnan vette. Mindegyik drága mulatság volt, hiszen 7000 és 10 000 euró között mozog az áruk, de a legújabb gázüzemű kazán mindegyiknél többe került.
– A Prosperitati Alapítványon keresztül vett kazán 28 000 euróba került. Az Alapítványtól kaptunk 1,5 millió dináros támogatást, illetve mi fizettünk 1,5 millió dinárt. Ezenfelül a kazánra meg kellett vennem a gázberendezést, ami még belekerült 3000 euróba. Nagy beruházás volt. Ez a kazán gáztüzelésű és dupla falú. A kazánban előbb 120 liter vizet kell felmelegíteni, majd az melegíti a cefrét. A berendezés méri a víz, a gáz, a cefre és a kijövő pálinka hőfokát is. Azt is tudjuk szabályozni, hogy a pálinka 20 Celsius-fokon folyjon ki, mert az a legjobb. A gázmelegítés úgy van beállítva, hogy 80 Celsius-fokon tartsa a cefrét. Kezdetben 50 százalékos teljesítménnyel melegít, majd miután felmelegítette a cefrét, átvált 10–15 százalékra. Néha kikapcsol, attól függ, hogy a benne lévő cefre mennyire meleg. Ilyen pálinkafőző kazánt még nem gyártottak Szerbiában, mivel ezeket mind külföldre készíti a gyártó, a szabadkai DES cég. Kezdetben egyedül nem tudtuk volna kezelni, ezért készítettünk egy túra cefrét, a cég munkatársai pedig eljöttek és mindent megmutattak munka közben. A kazánra szerelt gázberendezés is német gyártmány, amit belgrádi cég szállít be az országba. A törvény értelmében, ha nem cég szereli fel a gázberendezést, akkor nem dolgozhat a pálinkafőzde. A kéménynek is szabvány szerint négyméteresnek kell lenni, lehet választani, hogy schiedel vagy prokrom legyen – közölte Pozsgai Ferenc, aki bízik a nemrég vásárolt berendezés sikerében.
A pálinkafőző szerint az emberek szeretik a pálinkát és nagyon szívesen isszák. Mostanság már a fiatalok is inkább isznak jó gyümölcspálinkát, mint mást italt. A tapasztalatai szerint legnépszerűbb pálinka a készítők és az italozók körében is a vilmoskörte-, amit a sárgabarack-, a birsalma- és a meggypálinka követ.
– Szinte mindenféle gyümölcsből főzök pálinkát. Jelenleg a meggy és az eper megy, illetve a korai körte. Az idén nem nagyon van sárgabarack, mert nem termett. Legközelebbi a cukorkörte és a vilmoskörte lesz, majd az almák jönnek, és a legvégén a birsalma. Úgy néz ki, hogy lesz bőven körte és alma, illetve jócskán birs is. Szőlőből ritkán főzünk pálinkát, mert ezen a vidéken nagyon kevés szőlő terem. Minden évben van néhány hordónyi, de az kevés. Az idei gyümölcstermés jó és jóízű pálinkákat főzünk belőle. Jó gyümölcsből lehet jó pálinkát főzni. A cefrébe az a gyümölcs való, amit te is megtudsz enni, vagy szívesen megennél. A cefrét is tudni kell elkészíteni és kezelni. Ha az jó, akkor jó lesz a pálinka is. A cefre kezelése nem nehéz dolog, a lényege, minél előbb megszedjük a hordót gyümölccsel és elkezdődjön az erjedés. A cefrét hűvös helyen és lezárva kell tárolni, ha lehet, akkor 20 Celsius-fokon. Szerintem napjában legalább egyszer meg kell keverni. Van aki nem keveri egyszer sem, van aki ötször is. Mindenkinek van saját módszere, ami szerinte a legjobb. Ha a cefre kiforrt, akkor lehet főzni. Az sem jó, ha túl sokáig forr. A főzésnél, amikor megindul a pálinka folyni, akkor eldobjuk az elejét, ami metilalkohol, illetve a végét, ami savanyú. Egyiket sem tesszük bele a pálinkába, hanem desztillált vízzel hígítjuk a megfelelő grádra. Nemcsak szolgáltatásként, hanem saját magunknak is főzünk pálinkát. Elég sok barack-, birsalma- és meggyfánk van, illetve a rétben is van cukorkörte, birsalma és alma. Sok vilmoskörtét is kifőzünk, de azt vásároljuk, egyébként más gyümölcsöt nem veszek. Minden évben sok pálinkát kifőzünk. Ketten csináljuk az asszonnyal, de ha sok gyümölcs van, mint tavaly sárgabarack, akkor két-három embernek is adok munkát. A szezon június vége felé a meggyel kezdődik. Tavalyelőtt sok alma is volt, akkor majdnem egész télen főztük a pálinkát. Mi nem főzzük éjszaka, nem dolgozunk, mert az ember nem győzné erővel, és a kazánok felügyeletét sem bízzuk másra. A kazánokat ugyanis folyamatosan felügyeljük. A kazánok körüli munkát az asszony végzi. A pálinka összekeverését én szoktam csinálni, vagyis beállítani és kimérni, hogy mekkora legyen a grád, hogy minél jobb legyen az illata és az íze. A pálinka amikor kifő, tömör állapotban, akkor az alkoholtartalma 25–26 grádos, de azt le kell venni 20–22 grádra, attól függően, hogy melyik gyümölcsből készült. Az epret legjobb 22–23 grádra hagyni, a birset lehet legjobban leengedni, mégpedig 18 grádra. A beállításnál sok függ a pálinka hőfokától és a grádmérőtől is. Viszont én már a pálinka láncáról látom, hogy kell-e még bele desztillált víz vagy sem. A pálinkafőzésnél a kuncsaft egy liter pálinka után 100 dinárt fizet, illetve a desztillált víz árát. Ha kell fuvar, tüzelő, mindent biztosítok. Ha valaki nem akar vagy nem bír tüzelni, akkor az asszony azt is elvállalja, amit ki kell fizetni. Egy 200–220 literes hordó cefre után 10 liter pálinkát mindenképpen ki kell fizetni, ha van belőle pálinka, ha nincs. Akinek egy hordóból nincs 10 liter pálinkája, az már hanyag és megérdemli – közölte a férfi.
Pozsgai Ferenc hivatalosan 2003-ban nyitotta meg a pálinkafőzdét. Viszont már 21 éve főz pálinkát, de nemcsak szolgáltatásként, hanem saját részre is, amit értékesít. Elégedetten meséli, hogy az idén kiváltképpen sok pálinkát eladott. Volt olyan hét, hogy 30 litert megvásároltak tőle. Megjegyezte, ha van gyümölcs, akkor meg lehet élni a pálinkafőzésből, mert eddig még nem volt olyan évük, amikor ne dolgoztak volna. Kivéve talán 2002-es esztendőt, amikor minden gyümölcs elfagyott.
– A pálinka ára attól függ, hogy mennyibe kerül a gyümölcs. Amikor egy kiló gyümölcs 50–60 dinár, azt a pálinkát nem lehet 500–600 dinárért adni, mert ha beleszámolod a fuvart, a tüzelést, a főzést, akkor nem keresel rajta semmit. Ezt legalább 10 euróért kell adni. Ilyen a vilmoskörte-, a barack-, a birsalma- és a meggypálinka, aminek nálam 10 euróba kerül literje. Az alma kilója 10–15 dinár volt, ezért a belőle készült pálinka literjét 500 dinárért lehet mérni. Az emberek szívesen megveszik, a jó pálinka mindig elkel. Akinek nem tetszik az ára, az főzzön magának. Mindig mondom, vegyen gyümölcsöt és olyan pálinkát főz, amilyet csinál. Mi a főzés kapcsán, amit tudunk, megteszünk érte – közölte a pálinkafőző.