A Szabadka környéki homokhátság igazi burgonyatermelő vidékké nőtte ki magát
A szabadkai homokhátság talaja kedvez a burgonyaféléknek. Így ez a vidék az utóbbi években burgonyatermelő vidékké vált. Igaz, a termés hozama és minősége az időjárás függvénye. Az idén például a hűvös tavasz kedvezett a termésnek, de a korán és hirtelen jött nyári kánikula már ártott a burgonyának. Az ára viszont egyenlőre kedvezőbb, mint az előző évben volt. Az idei burgonyaszezont a noszai Kaszap Szabolcs burgonyatermelő értékelte lapunknak.
Kaszap Szabolcs családjával együtt már hosszú évek óta foglalkozik burgonyatermesztéssel. Korábban Adán, az utóbbi években Noszán ültet burgonyát.
– A családom több, mint húsz éve Adán kezdte a gazdálkodást, a hagyományos piacozással párosítva. Attól kezdve kisebb, egy-két holdas területen mindig ültettünk krumplit. Huszonévesen ezt a hagyományt próbáltam tovább ápolni. A gépek és a széntóföldek adottak voltak, így én már bátrabban tudtam nekiállni, mert ez nem egy olyan dolog, amelyet az ember csak úgy zsebből ki tud fizetni. 2018 óta vagyok Noszán. Ez a harmadik szezonom itt a homokon. Évente három-négy holdon vetünk burgonyát. A termés és az iránta való kereslet is minden évben változó. A mezőgazdaság teljes bizonytalanság. Sose lehet tudni, hogy fele fog teremni, az ára fele vagy duplája lesz-e az előző évnek, vagy hogy egyáltalán el tudom-e adni. Nekem van olyan szerencsém, hogy már öt éve a Senta-Promet vállalattal dolgozunk. A termésemmel az ő igényeit próbálom kielégíteni. Természetesen az egész évi szükségletüket nem tudom lefedni, de az ősszel felszedett burgonyámat decemberig, januárig szokták árulni. Ennek köszönhetően van egy biztos piacom, ezért erőltetem a burgonyatermesztést. Szinte mindegy, hogy a krumpli ára 20, 30 vagy éppen 40 dinár, a lényeg a biztos piac, hiszen így a termelő tudja, értékesíteni áruját és nem megy tönkre a raktárban – mesélte Kaszap Szabolcs.
A burgonyatermesztő a fentiekhez hozzátette, hogy a Szabadka környéki talaj kedvez a burgonyatermesztésnek. Az itt termett krumpli minősége jobb a kötött földben termett burgonyánál.
– Régebben egyértelműen Dél-Szerbia volt a nagy krumplitermelő vidék. Ma már ez nincs így. Itt a környékünkön is rengeteg krumplit el szoktak ültetni. A homokhátság is krumplitermelő vidékké nőtte ki magát. A burgonya ugyanis a nem túl kötött talajfajtákat jobban kedveli. A homokon termesztett burgonyának nem is maga a növénye, hanem a termésnek az alakja, a színe szebb. Míg Adán feketeföldbe termeltem, nem volt olyan szép krumplim, mint itt Noszán. Persze nem rossz az ott termett krumpli, csak ránézésre szebb a homokon termett krumpli. Nem mellesleg homokon, gépesítve könnyebb felszedni a krumplit. A burgonya könnyebben kihullik közüle – mondta Kaszap Szabolcs.
Természetesen a jó minőségű talaj mellett a burgonya állandó odafigyelést igényel. Sőt a termelő ki van szolgáltatva az időjárás viszontagságainak is. A burgonya vetésének ideje például a talaj hőmérsékletétől függ.
– A burgonyának a 6 Celsius-fok feletti hőmérsékletű talaj már megfelelő, hogy elvessék. Ebben a növény már lassan fejlődésnek indulhat. Hideg talajba, 6 Celsius-foknál alacsonyabb hőmérsékletűbe, hiába ültetjük ki a burgonyát, mert ott a növény csak stagnálni fog. Igaz, nagyobb kár nem keletkezik benne, de semmit nem fog fejlődni. Aki korai burgonyát akar termelni fátyolfólia alatt, homokos talajon, akkor januárban, raktárban el kell kezdeni a csíráztatást. Itt az optimális 16 Celsius-fokos hőmérsékletet kell biztosítani, valamint megfelelő fényviszonyokat, hogy ne nyúljon el túlságosan a csírája. Ezt az előcsíráztatott burgonyát időjárás függvényében február végén, március elején el lehet vetni. Itt fátyolfóliával tovább javítható a talajhőmérséklet, sőt éjszaka visszafogja a kisugárzó meleget, és így a burgonya kicsivel gyorsabban is hajt. Így pedig fátyolfóliával és homokos talajjal, persze fajtától függően megoldható az, hogy már május végén, júniusban van szedhető burgonya. Aki viszont érett burgonyát akar termelni, az valamikor március végén, április elején fogja elvetni a gumóit. Tenyészideje itt szintén, fajtától függően, 90 és 130 nap között mozog. Tehát augusztus végén, jelen esetben itt a homokon, augusztus elején már szedhetjük a krumplit. Feketeföldön viszont szeptember végéig is kitolódhat a betakarítás, ugyanis ez a fajta talaj sokkal hidegebb. Ha a burgonya körüli munkákról beszélünk, a legfontosabb, amit mondhatok, hogy nagy a munkaerőhiány. Ennek egyik oka, hogy a burgonyaszedés egybeesik az almaszedés szezonjával. Ebben az időszakban a szedéshez nagyon nehéz embert találni. Így nagyobb mennyiségnél a termelők kombájnokkal, traktorok által vontatott gépekkel oldják meg a burgonyaszedést. Ott tartunk, hogy már egyre jobban kell gépesíteni, mert a fiatalok általában nem szívesen vállalnak ilyen fajta munkát – magyarázta Kaszap Szabolcs.
A burgonyatermelőtől megkérdeztük, hogy hogyan értékeli a burgonyatermést, és hogy az idei burgonyát milyen áron tudja értékesíteni.
– Nagyon korán, júniusban jött ránk egy nagyon meleg időszak. Június 20-a körül már voltak 40 Celsius-fok feletti hőmérsékleteink is. Ez a burgonyánál az optimális hőmérsékletet messze meghaladja. Ez már stresszhatással, a vegetáció lelassulásával esetleg leállásával is járhat, tehát itt állandó öntözésre volt szükség. Az idei burgonyát így nagyon nehéz volt úgy megtermelni, hogy a megfelelő nagyságra megnőjjön. Főleg úgy, hogy a tavasz viszont a hűvös időjárásával kedvezett a növénynek. Egy bokor alatt elég magas kötésszámmal volt burgonya. Ezt viszont nem tudta úgy kinevelni, mint ahogy kellett volna. Valójában kilóra nem tudok panaszkodni. Idén meglesz az átlagtermés, viszont nagyságra szerettem volna, ha egy kicsit darabosabb lett volna. Ami az árat illeti, a burgonya nagybani ára 23–24 dinár körül mozog, exportra 28 dinárt is hallottam már. Sőt most épp egy adagot, amit Zentára vittünk, 30 dinárért sikerült eladnom. Az elmúlt év őszén ez az ár 20–25 dinár körül mozgott. Ez az ár körülbelül decemberig tartotta is magát, majd meredek zuhanásnak indult. Ezt úgy kell elképzelni, hogy tavasszal, körülbelül március tájékán, a kiválogatott krumplinak, kimérve tíz kilós zsákban, 5 dinár volt kilója. Nem gondoltam volna, hogy ilyet is megérek. Hála Istennek mi decemberig értékesíteni tudtuk a termésünket, a nagy áresés így szerencsére minket nem érintett – értékelte az idei termést Kaszap Szabolcs.
A burgonyatermelő a fentiekhez hozzátette, hogy van kereslet a burgonya iránt, azonban szerinte az értékesítés módja teljesen megváltozott. Manapság azok a termelők tudják eladni burgonyájukat, akiknek jól kialakított vevőköre van. Főleg a nagyáruházak vásárolják fel a megtermelt burgonyát.
– Azt veszem észre, hogy a kereslet a zöldpiacokról átvándorol a boltokba, nagyáruházakba. Ez inkább az én személyes véleményem, mint objektív megállapítás, de ahhoz képest, hogy korábban mekkora mennyiségű burgonyát lehetett eladni a zöldpiacokon, annak most csak a töredékét lehet értékesíteni. Ez szerintem nem azért van, mert annyival kevesebb vevő van, hanem megváltoztak a vásárlói szokások. Az a generáció, amely úgy nőtt fel, hogy ha kell neki valami, ha nem, szombaton reggel kiment a piacra, azok már nyugdíjasok. Az új generáció pedig leparkol a nagyáruház parkolójába, előveszi a bevásárlókocsit, bemegy a légkondicionált helyiségbe, és ő ott, anélkül, hogy bárki rászólna, kiválogat magának annyi krumplit, amennyit aznap biztosan elfogyaszt – nyugtázta a gazda.