Nője ki a gyerekcipőt az agrárdigitalizáció!
Az agrárdigitalizáció tekintetében még gyerekcipőben járunk Vajdaságban: nagyon gyorsan fel kell zárkóznunk a környező országokhoz, Európához és a világhoz – mutatott rá köszöntőbeszédében Juhász Bálint, a Prosperitati Alapítvány ügyvezetője azon a szakmai konferencián, amelyet a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. újvidéki és szabadkai irodája szervezett meg a jubiláló Nemzetközi Mezőgazdasági Kiállításon. A szakmai nap előadói kiemelték, hogy Vajdaságban a mezőgazdaság a legfontosabb gazdasági ágazat. A Prosperitati Alapítvány gazdaságfejlesztési programjának szerkezetében is egyértelmű a mezőgazdaság jelentősége – hangsúlyozta Juhász Bálint.
– Az elmúlt években 248 millió euró támogatás érkezett a Prosperitati Alapítvány által Vajdaságba, a magyar kormánynak köszönhetően, és ebből 526 millió euró értékű fejlesztés valósult meg a területeinken. Több mint 10 ezer mezőgazdasági eszköz vásárlását támogattuk, és csaknem 6 ezer termelő és családi gazdaság fejlődéséhez járultunk hozzá. Viszont ha az agrárdigitalizációról beszélünk, akkor őszintének kell lennünk önmagunk iránt: az említett támogatásokból a kollégákkal 2 millió eurónyi fejlesztést azonosítottunk agrárdigitalizációs befektetésként. Az adatok és az általam megkérdezett szakemberek szerint is van még hova fejlődnünk – emelte ki az alapítvány ügyvezetője.
Juhász Bálint hozzátette: az elmúlt időszakban 20-30 év lemaradását kellett behozni Vajdaságban. Ezt a munkát el kellett végezni ahhoz, hogy ma agrárdigitalizációs fejlesztési lehetőségekről beszélgessünk – hangsúlyozták a konferencián, amelyen többek között előadást tartott Juhász Attila mezőgazdasági államtitkár és Ótott Róbert mezőgazdasági titkárhelyettes is.
A szakmai nap célja Magyarország és Szerbia agrárdigitalizációs fejlődési szintjének bemutatása volt. A két ország közötti gazdasági együttműködés jelentőségét Magyar József, Magyarország belgrádi nagykövete emelte ki köszöntőbeszédében.
– A közös munka eredményeiről nem kell szerényen beszélni, amikor a magyarok és szerbek közös jövőjét tervezzük ebben a régióban. Azt akarjuk ugyanis, hogy megmaradjunk, és kiszámítható jövőt biztosítsunk az utókornak. Ebből a szempontból óriási jelentőségű az, ahova eljutottunk. A kétoldalú üzleti és kereskedelmi kapcsolatokban csaknem 6 milliárd eurós áruforgalmat bonyolítottunk le. Magyar szemszögből nézve viszont az agráripar és az élelmiszeripar területén is több mint 40 százalékos fejlődést tudtunk elérni egy év alatt. Ez azért fontos, mert Magyarország Kárpát-medencei méretekben gondolkodik – hangsúlyozta a nagykövet. Kiemelte, hogy az infrastrukturális befektetések határtalansága mellett a két ország agráriumát is egyesíteni kell ahhoz, hogy megőrizzük a megtartó erőt Vajdaságban.
Magyarország belgrádi Nagykövetsége mellett a CED az idén Magyarország szabadkai főkonzulátusával, a Magyar–Szerb Kereskedelmi és Iparkamarával, illetve a Magyar–Szerb Üzleti Tanáccsal együttműködve rendezte meg a magyar napként közismert, immár hagyományos rendezvényt a mezőgazdasági kiállításon. Az Agrárdigitalizáció 2023 elnevezésű konferencia megvalósításához a magánvállalkozók és az OTP Bank mellett hozzájárult a Vajdasági Gazdasági Kamara és a Tartományi Mezőgazdasági, Víz- és Erdőgazdálkodási Titkárság is. Utóbbi az idén 241 milliárd dináros keretösszeggel támogatja a vajdasági gazdákat abban, hogy korszerű kapcsolható eszközökhöz jussanak, a mezőgazdasági jellegű kutatásfejlesztést viszont további 20 millió dináros kerettel segíti – hangsúlyozta az eseményen Ótott Róbert titkárhelyettes.
– Tartományi szinten három olyan alappillér van, amely segíti az agrártechnológia fejlődését. Elsősorban azokra az eszközfejlesztésekre gondolok, amelyeket a titkárság évről évre támogat. A kapcsolható eszközök beszerzésére vonatkozó kiírásunknál ugyanis adva van a lehetőség arra, hogy innovatív technológiába fektessenek a vajdasági gazdák. A második pillér az Agrosense-alkalmazás, amelyet minden vajdasági mezőgazdasági termelő elérhet. A platform egyfajta előszobája annak a digitalizációnak, amelyet a gazdáinknak el kell érniük a következő időszakban. Az alkalmazás ugyanis olyan információkat nyújt számukra, amelyek a hatékony és sikeres gazdálkodás zálogai. A harmadik alappillérként az oktatási intézmények támogatását említeném: olyan kutatásfejlesztési projektek támogatásáról van szó, amelyek a digitalizációt és az agrotechnikai korszerűsítéseket irányozzák elő – mutatott rá a lehetőségekre Ótott Róbert.
A hazai mezőgazdaság technológiai váltására vonatkozó kormánystratégiáról és az agrárgazdaság elektronikus nyilvántartásáról Juhász Attila mezőgazdasági államtitkár tartott előadást a szakmai napon.
– Az okos technológiák alkalmazása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a gazdáink fejlődni tudjanak a mezőgazdaság területén. Az e-Agrar rendszer is ezt hivatott segíteni. Bevezetése előtt számos kételyt fogalmaztak meg a gazdák, amikor a terepet jártuk. Sokan a munka ellehetetlenítésének szándékát látták az újítás mögött, de az elmúlt időszak alátámasztotta, hogy az igazi cél a gazdák segítése. Olyan központi információs rendszert hoztunk ugyanis létre a mezőgazdasági minisztérium keretében, amely felgyorsítja a támogatási kérelmek átvételét és érvényesítését – mutatott rá az e-Agrar által biztosított hatékony ügyintézés előnyeire az államtitkár.
Az előadások után úgynevezett B2B-tárgyalásokra került sor, amelyeken a szerb és a magyar cégek érdekeltségüknek megfelelően megalapozhatták az együttműködésüket. A szerződéskötési lehetőségeket a szakmai nap legfontosabb elemeként értékelte Csáki Mihály, a CED újvidéki irodájának vezetője.
– A koronavírus-járvány, illetve az utána következő áldatlan állapotok még inkább megerősítették azt a szándékot, hogy a szerb és a magyar vállalkozók közös erővel küzdjenek meg a kihívásokkal. Nemsokára elérkezik az uniós pályázatok időszaka is, így külön jelentőséggel bír a szerb és magyar partneri kapcsolatok kialakítása: az idén 36 magyarországi és 27 szerbiai cég jelentkezett a CED által megszervezett B2B-tárgyalásokra – tért ki a találkozók iránt tanúsított érdeklődésre Csáki Mihály.
A szakmai nap megszervezése mellett a CED az idén is kollektív kiállítási lehetőséget nyújtott a megjelenni kívánó magyar vállalkozások számára. Az Újvidéki Vásáron 160 négyzetméternyi belső és 400 négyzetméternyi külső területen 26 magyar cég mutatkozik be a héten – hangsúlyozta az újvidéki iroda vezetője.