A fiatalok itthon maradása sokszor a találékonyságon is múlik

images_cms-image-000196331.jpg

A falvainkban – a mezőgazdaságon kívül – más munkalehetőség nemigen van. Az itthon maradt fiatalok boldogulása sokszor a találékonyságukon múlik. Lőrinc Tamara Szabadkán élelmiszeripari technikusként végzett, majd hazakerült szülőfalujába, Tordára. Férje mezőgazdasággal foglalkozik, Ő pedig méhészkedésbe fogott, közben rajzol is. Lehet, hogy könnyebb lenne, mások példáját követni és külföldre költözni, de, mint mondja, nem tudná azt megszokni. Neki a falusi élet jobban megfelel.

Tamara kicsi kora óta megszerette a méhészetet, mivel édesapjának mindig voltak méhei. Úgy döntött, hogy a családi hobbit magasabb szintre emeli. Jelenleg hatvan méhcsaládot teleltet. Sokat jelentett számára a Prosperitati támogatása is. De nemcsak az anyagiak miatt szereti a méhészetet, hanem azért is, mert a méheknek a beporzó munkája nélkül nem lenne élet a Földön. És ehhez szeretne a saját munkájával hozzájárulni.

– Ilyenkor leginkább a tavaszt várjuk, hogy az új idény elkezdődjön. A teleltetés szempontjából úgy látom, hogy enyhe telünk lesz, viszont azért még várjuk ki a végét. Mert lehet, hogy február végén vagy március elején fagyokat, illetve havat kapunk, ami akkor már nem jó a méheknek, mert beindulnak a fiasítások, és akkor megfázhatnak – meséli Tamara.

Az elmúlt évet a méhészek is szeretnék mielőbb elfelejteni. Elsősorban a gyenge mézhozamok miatt. Viszont a járványhelyzetben megnőtt az méz iránti érdeklődés. Nem is kellett a piacra vinni a terméket, elvitték azt háztól is.

– Nagyon kevés mézet tudtak a méhek termelni az idén. Viszont az érdeklődés a méz iránt – valószínűleg a koronavírus-járvány miatt – nagyon megnövekedett. Igen keresett volt a méz. Tudjuk, hogy nagyon jó immunerősítő hatású és sok pozitív élettani hatása van a méznek, és ez látszódott a keresleten is ebben a helyzetben – teszi hozzá beszélgetőtársunk.

A méhesben mostanában nincs sok dolga, de Tamara ilyenkor sem tétlenkedik. Most több ideje van a rajzolásra, festészetre.

– Nem tanított rá soha senki. Magamtól, ahogy jön. Valószínűleg, van hozzá tehetségem. Mert azt már sokan mondták, hogy valójában ezt nem lehet megtanulni. Ugyanúgy, mint az éneklést is, egy bizonyos szinten lehet tanulni, de tehetség kell hozzá. Meg szeretet – véli.

Alkotásai kiállításokra is eljutottak, de egyre több tordai házban is láthatók.

Szerző: 
Magyar Szó, K.I.