Falvaink többségében - a mezőgazdaságon kívül – kevés munkalehetőség van. Az itthon maradt fiatalok boldogulása sokszor a találékonyságukon is múlik. A Közügyekben a tordai Lőrinc Tamara példáját mutatjuk be.
Lőrinc Tamara Szabadkán élelmiszeripai technikusként végzett, majd hazakerült szülőfalujába, Tordára. Férje mezőgazdasággal foglalkozik, ő pedig - élve a Prosperitati Alapítvány nyújtotta támogatásnak - méhészkedésbe fogott, sőt még rajzol is.
Tamara már kiskorában megszerette a méhészetet, mivel édesapjának mindig voltak méhei. Úgy döntött, hogy a családi hobbit magasabb szintre emeli. Jelenleg hatvan méhcsaládot teleltet. Sokat jelentett számára a magyar kormány támogatása is.
"Ilyenkor csak leginkább a tavaszt várjuk, hogy az új szezon elkezdődjön. A teleltetés szempontjából úgy nézem, hogy enyhe telünk lesz, viszont azért még várjuk ki a végét, mert lehet, hogy ott február végén vagy március elején fagyokat illetve havat kapunk, ami akkor már nem jó, mert beindulnak a fiasítások és akkor esedékes, hogy megfázhatnak."
Az elmúlt évet a méhészek is szeretnék mielőbb elfelejteni, elsősorban a gyenge mézhozam miatt. A járványhelyzetben ugyanakkor megnőtt az méz iránti érdeklődés. Egyre többen szeretnének minőségi mézet fogyasztani, ami rendkívül egészséges is. A méz egy részét az integrátornak szállította le, ami megmaradt, azt otthonról adta el.
"Nagyon kevés mézet tudtak a méhek termelni idén. Viszont az érdeklődés a méz iránt valószínűleg ez a koronavírus-járvány miatt nagyon megemelkedett, növekedett. És nagyon keresett volt a méz. Ugye tudjuk, hogy nagyon jó immunerősítő hatása van és nagyon sok pozitív élettani hatása van a méznek és ez látszódott a keresletben."
A méhészet mellett Tamara gyerekkora óta vonzódott a festészet és a rajzolás iránt. Alkotásai sok tordai család otthonában is láthatók.
A fiatal tordai lány a méhészkedést nem cserélné el egy városi munkahelyért. Lehet, hogy könnyebb lenne - mások példáját követve - külföldre költözni, de mint mondja, nem tudná azt megszokni.