Annak ellenére, hogy világviszonylatban évezredek óta gyűjtik, illetve termesztik, a gomba – tájainkon legalábbis – csak az utóbbi fél évszázadban került a gyújtópontba, s az 1970-es években Zenta és környéke volt a csiperkegomba-termesztés egyik meghatározó központja, de ma már csak múlt időben beszélhetünk a nagy lehetőségekkel (pl. friss és szárított állapotban, konzervként való értékesítés) kecsegtető ágazatról.
Nem véletlenül esett a termelők választása a csiperkegombára, hiszen a gomba említésekor a habfehér csiperke jelenik meg a képzeletben, s a világon is ez a vezető termesztett gombafajta, megelőzi a laskagombát és a shiitaket.
A gombatermesztés szintjét jószerivel a táplálkozási szokások és a biztos piacok határozzák meg, s ez is alapul szolgál ahhoz, hogy Kína az 1994-ben első ízben jegyzett évi 1 millió tonnányi termelésével uralja a világ gombapiacát, ahova csiperkéből 2 millió, laska- és shiitakegombából 1-1 millió tonna kerül a gombaházakból, s ennek forgalma 2015-ben 35 milliárd dollár volt, 2020-ben pedig megközelítette az 50 milliárd dollárt.
Évi 3500-4000 tonnás termelésével és valamivel több mint 5 millió euró értékű gombaexporjával Szerbia csak távolról szemlélheti ezeket az eredményeket. A hazai termelésben, ami jobbára kistermelőkre alapozódik, a csiperkegomba a meghatározó (ezt a piaci kínálat tükrözi), de fokozatosan növekszik a laskagomba iránti kereslet is.
Amikor egy-egy vállalkozás és a termelés megalapozása kerül szóba, rendszerint a költséges beruházás, nem utolsósorban az értékesítési lehetőséggel szembeni fenntartás a fékező tényező. Tény, hogy a korszerű termesztési technológia, beleértve az új épületeket és berendezéseket is, drága, még ha a pályázatokon visszaigényelhető összeget is nyer a vállalkozó vagy agrárhitelhez jut, de az eredményes termelést nem pusztán az új, célszerű épület határozza meg, sokkal inkább a tudás és a kitartás, amit a vállalkozókkal, közöttük agrárvállalkozókkal való beszélgetések megannyiszor megerősítettek, hogy kis léptekkel indultak, s a jövedelemkiegészítő tevékenységből munkahelyteremtő vállalkozás bontakozott ki.
A helyi termékek növekvő kereslete, előszeretettel nevezzük házi terméknek, utat nyit a biztos értékesítés előtt. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy Vajdaságban növekszik a női vállalkozók száma, amihez a szaktárca meg a tartományi mezőgazdasági titkárság támogatáspolitikája is hozzájárult. De valójában mi serkent vállalkozásra, nevezetesen laskagomba-termesztésre?
– Több tényező szerencsés összejátszásának eredménye, hogy, bár csak jövedelemkiegészítőként fordultam a gombatermesztés felé, nagyobb beruházás nélkül is távlatot lássak az ágazatban. Szép emlékű édesapám hentes volt, s halála után kihasználatlanul állt a műhely a nagy hűtőkamrával együtt, s az a kérdés foglalkoztatott, hogy miként lehetne azt hasznosítani. Így esett a választás a laskagomba-termesztésre, amit persze a bőséges szakirodalom tanulmányozása előzött meg. Az egészséges életmód, így az egészséges táplálkozás híve vagyok, az étrendből a sokak által húspótlónak nevezett gomba sem hiányozhat, s kezdő lépésként csak laskagomba-micéliummal átszőtt néhány zsákot helyeztünk a kamrába, melyek termése a család asztalára került, de jutott belőle a barátoknak, ismerősöknek is. Amikor azután jöttek a kérdések, hogy mikor lesz ismét „gombaszüret", mert vásárolnának, kereken egy évvel ezelőtt érdemesnek találtuk belevágni, s hamarosan 50 zsák termését szüreteltük, s amit nem tudtunk frissen értékesíteni az feldolgozásra, azaz savanyításra került, de azóta nem sok gomba kerül az üvegtégelyekbe – mondja Faragó Tünde temerini okleveles gyógyszerész, aki minden bizonnyal egyedül dicsekedhet ilyen képesítéssel a gombatermesztők sorában, de mint mondja, a laskagomba termesztését is tanulni kell.
– A világháló ontja az információkat, de sok téves utasítás is nehezítheti a kezdő termelő munkáját, viszont az értékesítésben segíthetnek a közösségi oldalak. Az értékesítés fogós kérdése a termelésnek, s úgy terveztük, hogy felkínáljuk a termést a boltoknak, de amikor közölték feltételeiket, célszerűbbnek láttuk, hogy az értékesítést is magunkra vállaljuk, s az egyre népszerűbb házhoz szállítási modellt alkalmazzuk.
A meglévő épületben hogyan alakították ki a gombaházat?
– Az élelmezésügyi előírásoknak megfelelően már ki volt csempézve a termelőcsarnok, csak be kellett rendezni, a gombatermesztéshez megfelelő feltételeket teremteni. A hőmérséklet és a páratartalom, valamint a szellőztetés meghatározó a termelésben. Pályázaton nyert pénzből vásároltuk a szellőztetőberendezést, s mondhatom, hogy ez jelentős segítséget nyújtott induláskor. A micéliummal átszőtt perforált komposztoszsákok nem polcokon helyezkednek el, mint a csiperketermesztés esetében, hanem rudakon lógnak, egymástól meghatározott távolságra, hogy a megjelenő törzs, majd az azon fejlődő kalapok vagy tányérok szabadon növekedjenek, ne sérüljenek meg egymáshoz nyomódva.
A termelésre helyezték a hangsúlyt, vagy egyedül készítik elő a micéliummal átszőtt termőzsákokat is?
– Körülményes volna megfelelő feltételt teremteni a szalma vagy a fűrészpor csírátlanításához, így már az átszőtt termőzsákok kerülnek a gombaházba, s igaz az a mondás, mely szerint Nő, mint eső után a gomba – mert a betelepítést követő tíz napon belül megjelennek a gombaképződmények, és szemlátomást növekszenek. Eddig csírátlanított szalmával töltött műanyag zsákokon termeltünk, de most próbálkozunk a fűrészporkomposzttal, állítólag már az első hullámban nagyobb a hozam is, meg a minőség is jobb, de ezt csak az első szüret mondja meg. Végeredményben a laskának szinte mindegy, hogy milyen termőközeget választunk, mert még a micéliummal beszőtt fatörzsön is szépen fejlődik.
Meddig marad termelésben a komposzt?
– Mintegy két hónapig, s ez alatt az idő alatt több hullámban szüretelünk. Az első a leggazdagabb, ebben az időszakban teremnek a legtetszetősebb, a tenyérnyi nagyságú laskák, s zsákonként 1,5 kg a kiváló minőségű termés. A következő hullámok már szerényebb hozamot adnak, és kisebb meg vékonyabb is a nem annyira húsos termés, de nincs lényeges minőségbeli különbség, vitaminokban, ásványi anyagokban, enzimekben ugyanolyan gazdag. A laska több színváltozatban jelenik meg, de minőségben és ízvilágban nincs eltérés közöttük. Egyébként már nem csak fajták léteznek, melyek között találunk húsosabb és kevésbé húsos, valamint tavaszi és őszi gombát, megjelentek hasonló tulajdonságokkal a hibridek is.
A gombaházban láthatjuk, hogy míg egyes zsákokon hatalmas fürtökben kínáltatja magát a termés, a másikon még a kezdemény sem mutatkozik...
– Ez nem azt jelenti, hogy esetleg „meddő" a komposzt – mosolyodik el Faragó Tünde, és már magyarázza is a látványt: – Az a célunk, hogy minden időben folyamatosan biztosítsunk friss gombát a vásárlóknak, ezért a szakaszos termelési modellt alkalmazzuk, így ha letermett a meghatározott számú zsák, már kezdődik a következő csoportnál az első hullám, így sosem üres a gombaház.
A legtöbb gombakedvelő számára a csiperkénél kezdődik és fejeződik be a gomba. Versenyre kelhet-e vele a laskagomba?
– Nem a versenyeztetés a cél, hanem hogy változtassunk táplálkozási szokásainkon és a fejenkénti fogyasztást, ami alig haladja meg az 1 kg-ot, megnöveljük. A laskagomba mellett szól, hogy kalóriaszegény, de elegendő szénhidrátot tartalmaz, és bizonyítottan csökkenti a vérzsírszintet. Általános meggyőződés szerint a laska csak paprikás, illetve pörkölt elkészítésére alkalmas, de tapasztalatból mondom, hogy ízletes és kiadós a rántott laska is, arról nem szólva, hogy a különböző piték töltelékeként is igen ízletes, és a népszerű pizza is gazdagítható néhány laskaszelettel. Erre megfelel a savanyított gomba.
A gombaház befogadóképessége mintegy 150 zsák. Tervezik-e a termelés bővítését és esetleg a feldolgozást, hogy ne csak friss meg konzervált gombát kínáljanak fel a piacnak, hanem szárítmányokkal, különböző ízesítésű gombakrémekkel jelenjenek meg?
– Hivatásunk mellett inkább „hasznos" kedvtelésből termelünk, s Temerin nem olyan nagy befogadóképességű piac, hogy látványosan növeljük a termelést, mert ahhoz újabb csarnokot kellene berendezni, hűtőkamrát felszerelni. A friss gomba fogyasztásának sincs patinás hagyománya vidékünkön, nemhogy a szárított gomba felhasználásának, s ha ilyen irányba akarjuk fejleszteni kisvállakozásunkat, távolabbi vidékeken, mindenekelőtt nagyobb városokban is kellene piacot találni, megoldani a költséges és időigényes szállítást. Ezt egyelőre nem vállaljuk, de ha „megnő a piac étvágya" a laskagomba iránt, gyorsan föl lehet futtatni a termelést, de nem a gyors fejlesztés a cél, hanem a stabil termelés, amit a piac felvevőképessége határoz meg – vallja Faragó Tünde.