Raffai Csaba, moholi juhtenyésztő családi gazdaságát a Prosperitati Alapítványtól igényelt támogatás erősítette meg a fennmaradásban
Minden télutón és tavaszelőn keresett termék a vágóbárány, ami a juhászoknak a legnagyobb jövedelmet jelenti. Raffai Csaba moholi juhász kétszáz-egynéhány törzskönyvezett wittenberg fajta juhot tart, amelynek fele már november végéig leellett, a másik fele márciusban várható. A juhász elégedetlen az ellés ütemével, amely két részre osztotta a nyájat. Bár a bárányokkal elégedett, és szépnek nevezte őket. Ottjártunkkor átlagosan 20-25 kilósra taksálta a bárányok javát, amelyek közül egy túrát a napokban már 28-30 kilós vágóbárányként értékesít.
– A birkáknak egyelőre a fele ellett meg, a másik fele meg egy hónap múlva ellik, ami nem jó arány. Tavalyelőtt is késtek valamennyit, ami a tavalyi évre is visszaütött, valamint az ideire is. Ha megellenek, akkor a bárányt eladjuk, és a többi is megy a legelőre. Mindig szeretném úgy összehozni, hogy őszre megelljenek, hogy amire kell kimenni a legelőre, minél több kimenjen. A legelő ki van fizetve, ott volna a helyük, de ezt nem lehet, mert mindig van olyan, amelyik lekésik, vagy újra üzekedik. A vemhes birkák márciusban kezdenek majd elleni, ami májusig befejeződik. Október közepétől november végéig leellett egy csoport, azóta két bárány született. Ezt okozhatta az időjárás is, mert tavaly, amikor a jelenleg vemhes birkákat kivittem a legelőre, a nagy melegben már kezdett felsülni a legelő. Ezek akkor nem üzekedtek, hanem csak ősszel az abrakon, ezért ellenek most márciusban. Az lenne a jó, ha a birkák 70-80 százaléka időben leellene, de ez ritkaság. A nyájból egyébként a birkák 95 százaléka megellik, 5 százalék elhullás van – magyarázta Raffai Csaba. – A megellett birkák között 20 százalékos a kettős bárányok aránya. Szépek a bárányok, ha az ára is olyan szép lenne, akkor még vennék is hozzá. Jelenleg 260–270 dinárba kerül a bárány kilója élősúlyban. Kicsit lejjebb ment, mert 280 dinár volt, de még esni fog, mert minden évben így van, ahogyan tavaszodik, mindig kisebb az ár. A bárányok átlagosan 20-25 kilósak, van 10 darab, amely nagyobb, ezek súlyban kiugrottak, és ezekből egy túrát el lehet adni. A kisebbeknek kell felnőni 28-30 kilóra, mert ezekből nagyon sok van. Ha Bosznia-Hercegovinába szállítunk, akkor a bárány 30-31 kilónál nem lehet több. Az arabok megveszik a 35 kilósat is, de ők csak kosokat vásárolnak. Én viszont úgy vagyok vele, ha jön egy vásárló, akkor vigye mindet, ne daraboljuk. Az sem fizet többet a kosbárányért, mint a másik, akkor menjen egy csomagban az egész. Szállítunk külföldre Bosznia-Hercegovinába, az arab országokba, valamint a hazai piacra a henteseknek, akik adnak papírokat, azoknak eladjuk. A boszniai vásárlók fizetnek legjobban. Követelnek vakcinát a bárányokra, de kifizetik a pénzt, valamint visszajönnek a papírok is, amiket beadunk a mezőgazdasági minisztériumba. A többiekkel is lehet boldogulni, kicsit kérdezgetni kell őket a papírokról és a fizetésről, néha van késés, de még eddig mindig mindenkitől megkaptam a pénzt – magyarázta a juhász.
Raffai Csaba negyven éve foglalkozik juhtartással, ami szerinte már nem az, ami egykoron volt, mert jelenleg csak az állami támogatással éri meg foglalkozni vele. Elmondta, ha nem lenne támogatás, akkor már nem tartana birkát, csak a földműveléssel foglalkozna. Főleg az idén, amikor ha a takarmány árát viszonyítjuk a bárányéhoz, akkor gyakorlatilag a birka és a bárány megeszi a saját árát. Kiemelte, hogy az idei év nagyon rossz, de volt ennél sokkal jobb is, amikor kisegítették a birkák, mert volt időszak, amikor érdemes volt birkát tartani támogatás nélkül is.
2021. február 23.