A csantavéri Balassa farm az ország egyik legnagyobb tejtermelője – Robot fejőgépek, robot etetők és automata itatók meg szoptatók segítik a gazda munkáját
A csantavéri Balassa farm az ország egyik legjelentősebb tejtermelője. A gazdaságnak 100 éves múltja van. A család összefogásának és tudásának köszönhetően évről évre fejlődött a gazdaságuk. A befektetéseiket jól meggondolták és fokozatosan fejlődtek. A mezőgazdasági termelésüket kizárólag az állattartásnak rendelték alá.
A jól bevált parasztlogika szerint csak annyi állatot szabad tartani, amennyi föld áll a rendelkezésre, hogy azokat eltartsa. Most a Balassa család 600 hektáron gazdálkodik és 600 szarvasmarhát tartanak. Ezen a területen állítják elő a takarmányt a 250 fejőstehénnek, a 100 darab vemhes üszőnek, a 100 kisborjúnak, a 100 bikaborjúnak és az 50 növendék üszőnek. Az elmúlt években folyamatosan automatizálták a termelésüket. A fejőstehenek nyakán csipek vannak, amelyekről leolvasható, az állat egészségi állapota, az, hogy mennyi tejet ad, illetve ha keveset, akkor ennek mi lehet az oka. A tervük, hogy rövidesen az egész farm átálljon a robotfejésre, mondta Balassa Miklós, a farm vezetője.
Múlt vasárnap került sor Magyarország Legszebb Birtoka díjátadójának gálájára Hortobágyon, ahol átadták a győztes birtokok tulajdonosainak az elismeréseket. A Határon Túli Legszebb Birtok közönségdíj második helyezettje a csantavéri Balassa-farm lett. Az élénkzöld színben pompázó, 6 hektáron fekvő csantavéri Balassa-farm madártávlatból is óriásinak mutatkozik. A birtokra egy hosszú út vezet, a kerítés mögött tujafák zöldellnek, melyek csak még esztétikusabbá varázsolják az amúgy is rendbe tartott, modern kialakítású farmot. A Balassa-farm nemcsak Csantavéren, de egész Szerbiában is ismert. 2008-ban még Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke is ellátogatott a Balassa családhoz.
Mint megtudtuk, maga a birtok 100 éves múltra tekint vissza. Jelenleg három profilja van: a tej-, hús- és gabonatermelés.
Balassa Miklóssal, a farm vezetőjével a kezdetekről, az innovációkról, a nehézségekről és a jövőbeli terveiről beszélgettünk:
Mi a története a Balassa-farmnak? Hogyan indult el a gazdaságuk?
– Én ezen a tanyán nőttem fel. A ház, amiben most lakunk, még a nagytatámé volt. Ő indította el ezt a gazdaságot, amit a hatvanas években átvettek a szüleim. Annak idején 10 hektár földünk volt, tíz tehenünk, néhány sertésünk és valamennyi borjúnk. 1986-ban, harmadik generációként átvettem a gazdaság irányítását 25 fejőstehénnel. A 90-es években lehetőségünk adódott banki hitelfelvételre, melyből földeket és gépeket vásároltunk, valamint igyekeztünk módosítani az állattartást, istállókat és fejőházat építettünk. Ezt követően igyekeztünk minden évben egyre szaporítani az állományt. 1992-ben már 50 fejőstehénnel rendelkeztünk, így muszáj volt földeket bérelnünk. 2001-ben megépült az új 2x6-os halszálkás fejőház. Akkor 50 hektáron dolgoztunk és már száz fejőstehenünk volt. 2009-ben ez a szám 150-re nőtt, emellett sor került az első nagyobb beruházásra is, ugyanis a tejgyárnak köszönhetően árukölcsönhöz jutottunk, melyből sikerült megépítenünk egy kétszáz férőhelyes istállót, automata trágyakihúzó rendszerrel. Két évvel később, 2011-be egy új paralel fejőházat is felépítettünk fejőállással, automata levevőkkel, mérőegységekkel, ahol számítógép segítségével regisztrálni és ellenőrizni tudunk minden állatot. Egyebek mellett, hogy mennyi tejet ad, hogy beteg-e, hogy van-e neki valamilyen problémája stb. Tehát megindult a nagyobb termelés és bővült az állomány is, amit újabb földvásárlások követtek. Mostanra már odaértünk, hogy 150 hektár földje van a családnak, ezenkívül háromszáz hektár állami földet kaptunk az állományra, a többi pedig bérelt földterület. Jelenleg hatszáz hektáron gazdálkodunk, ezen termelünk a hatszáz állatnak – a 250 fejőstehénnek, a 100 darab vemhes üszőnek, a 100 kisborjúnak, a 100 bikaborjúnak és az 50 növendék üszőnek – elegendő takarmányt. Az állatoknak az istállókba a klímaberendezések biztosítják kánikula idején a megfelelő hőmérsékletet. A ventilátorok és párásítók használatával a nyári melegekben kellőképpen le tudjuk hűteni őket, hogy ne legyen tejtermelés-csökkenés.
Hány munkás tevékenykedik a farmon?
– A fejéssel és a kis bocikkal egy öttagú csapat foglalkozik. A takarmányozásból és az etetésből két ember veszi ki a részét, öt traktorista pedig a földeket műveli. Nem utolsósorban a két fiam is mindennap kiveszi a részét a munkából, és remélhetőleg ők viszik majd tovább a gazdaságot.
Önöknek milyen volt az idei termés?
– Az idén a kukoricánál 20 százalékos termést várunk, míg a napraforgónál 50 százalékot. Nagyon fontos, hogy az állatoknak egész évre legyen elegendő takarmánya. Az állattenyésztésben mindig egy évre előre kell gondolkodni és tartalékolni. Most még talán össze tudunk szedni valamennyi kukoricát, de vásárolnunk is kell majd.
Azonban, ha jövőre is lesz egy aszályos év, és ismét kevesebb lesz a termés, akkor lenullázódik minden, és elfogy a tartalékunk. Két évet már nem tud senkisem kihúzni. A takarmányadalékok is rohamosan drágulnak, az átvételi tej ára ezt nem követi, de a tejgyár meg fogja drágítani a bolti tejet és a készterméket, a fogyasztók pedig majd nem tudják azt megfizetni. Elég nehéz tél vár ránk, de bízunk benne, hogy túl fogjuk élni.
Milyen beruházások és innovációk várhatók a jövőben a farmon?
– Három évvel ezelőtt kezdtünk egy újabb istállót építeni a kisborjúknak, és az ellendő teheneknek, valamint egy robotfejőházat is kialakítottunk 56 tehén számára, a jövőben pedig teljesen át akarunk majd állni a robotfejésre. Tavaly decemberben sikeresen nyertünk a Prosperitati Alapítvány pályázatán, amelynek az összegéből majd újabb beruházásokba, mezőgépvásárlásokba, robotfejőházakba, robotetetőkbe és istállóberendezésekbe szeretnénk invesztálni. Négy robotfejőgépet tervezünk beépíteni az istállókba, három automata itatóval és szoptatóval. Mi már nem szeretnénk bővíteni az állományt. Marad a jelenlegi létszám, ugyanis a farm kinőtte magát, így azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy még nagyobb figyelmet fordítunk az állatokra, hogy kihozzuk belőlük a maximumot. Ma már oda jutottunk, hogy a napi szintű fejési átlag meghaladja a 35 litert. Az éves szintre vetítve 11 ezer liter tej egy tehéntől.
Hogyan lesz a tej a lehető legjobb minőségű?
– Úgy kaphatunk minőséges terméket, ha jó és egészséges takarmányt adunk az állatoknak. Ezenfelül fontos, hogy az állatok egészségesek legyenek és megfelelő tartásmódban részesüljenek. A robotizációval is az a célunk, hogy minél kevesebb stressz érje őket, és ne legyenek megzavarva. A legfőbb célunk az, hogy mindig és minden körülmények között minőségi tejet adjunk át. Ez mindannyiunk érdeke.