Az újvidéki Király család méhészete

get_img.jpg

A méhesben csak nyugodt lelkülettel lehet dolgozni

A Brit Királyi Földrajzi Társaság 2019-ben megtartott ülésén bolygónk legfontosabb élőlényeivé nyilvánították a méheket. A megindoklás egyszerű: a Föld mezőgazdaságának (növénytermesztés, belefoglalva a gyümölcstermesztést is) mintegy 80% -a a méhek és más beporzók „munkájától" függ, ilyen módon a primáris termelésben sokkal nagyobb a közvetett haszon, mint amennyi közvetlenül a méhtermékekből (méz, virágpor, méhszurok, méhméreg) származik. A méhészkedés több évezredes múltra tekint vissza, eredetét Indiára vonatkoztatják, de a följegyzések szerint már az óegyiptomiak és az asszírok is méhészkedtek, s erre a barlangrajzok sora és a királyi sírokban talált méz is utal. Világviszonylatban mintegy 90 millió kaptárat jegyeznek, az éves természetes méztermés pedig meghaladja a 2 millió tonnát. Azért szükséges hangsúlyozni a természetes méztermést, mivel a tej és az olívaolaj után a méz a leginkább hamisított élelmiszer. A kaptárak számát illetően India a világelső 13 millió „méhlakással", Kínába 10, Törökországban pedig 95 millió kaptárral méhészkednek, de mézkivitelben Kínáé az elsőség – a 650 000 tonnányi mézből évente 130 000 tonnát exportál. Noha kiváló természetes és alkalmi méhlegelőjeink vannak, világviszonylatban lakosonként nálunk található a legtöbb kaptár, emellett a szaktárca pályázatokkal és támogatásokkal igyekszik magas szintre emelni a méhészkedést, Szerbia azonban csak tisztes távolságból követi ezeket az eredményeket. A Szerbiai Méhész Szervezetek Szövetsége megkérdőjelezte az évekkel ezelőtti adatokat, melyek szerint a több mint 30 000 méhész 1 552 000 kaptárral méhészkedik. A 2022 végi hivatalos adatok szerint Szerbiában 792 000 kaptár van bejegyezve, 17%-kal több az előző évhez arányítva. Az éves méztermés 6000–9500 tonna (ennek 1/3 része akác- és napraforgó-fajtaméz), és jelentős része a külföldi piacra kerül. Az EU mézpiaca nagy lehetőséget kínál, hiszen az ottani méztermés 230 000 tonnás szinten alakul, a fogyasztás viszont meghaladja a 360 000 tonnát.

A teljes virágzásban lévő káposztarepce-táblák jelzik az év első meghatározó méhlegelőjét, de hamarosan az akácerdőkben is megjelennek a méhészkocsik, illetve a kaptárak, mintegy megerősítve a méhészek állítását, miszerint „tengelyen terem a méz".
– Egyik barátom rábeszélésére kereken 10 évvel ezelőtt 5 kaptárral kezdtem méhészkedni, és hasznos időtöltésnek tekintettem az álló méhesben való foglalatosságot, s bár ma sem vagyok hivatásos méhész, időközben megsokszorozódott a kaptárak száma, így már a vándorlás is hozzátartozik a munkámhoz. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy méhesünk olyan környezetben van a Fruška gora lankáin, ahol tavasztól nyárig egymást váltják a méhlegelők, kezdve a réti virágoktól a gyümölcsösökig, az akácig és a hársig, így rövid időre csak a virágzó napraforgó-parcellára költöztetem át a méhcsaládokat – mondja az újvidéki Király Károly, miközben hallgatjuk a méhész számára legszebb muzsikát, a méhek zsongását, hogy nem sokkal utána nem kívánatos látogatóként néhány szúrással távozzak a kaptárak közeléből, ami a méhész szerint akár gyógyító hatású is lehet. – Vállfájdalmaim akkor kezdtek enyhülni, majd megszűntek, miután a méhcsaládok kezelése közben egy-egy alkalommal több szúrást is kaptam. Persze nem csak ezért érdemes méhészkedni, mert a természetben töltött idő meg a mézes keretek, majd a mézzel telt kannák látványa mellett ez amolyan ráadás...
A környékbeli gyümölcsösök virágzása során a méhek csak virágport gyűjtöttek, a méhész az első gazdag méhlegelőre, az akácról történő hordásra készíti fel a családokat. Az enyhe tél, majd a márciusi lehűlés és a szeszélyes április nehezítette-e ezt a munkát?
– Nemcsak a munkát nehezítette a változó időjárás, hanem a méheket is megviselte. Az enyhe tél következtében nagyobb volt a fogyasztás, így a természetes mézkészletet cukorlepény beadásával pótoltuk. A meleg hatására korábban indult a fiasítás, de a lehűlés lelassította az anya petézését, így kisebb gond keletkezett a családok népességével, de keretforgatással, illetve az alsó fiókból két keretnek a felső fiókba helyezésével sikerült erőteljesebb petézésre irányítani az anyát, s a környéken a május 15-e körüli akácvirágzást erőteljes méhcsaládokkal várom. Kényszermegoldásként a gyönge családok is egyesíthetők, de ezt a módszert nem szívesen alkalmazom.

A méhészeknek sok gondot okoz a varroa atka, s aligha találunk olyan méhest, ahol ne lenne jelen a méheket legyengítő, esetenként megsemmisítő parazita. Hogyan lehet gyéríteni, illetve eredményesen védekezni ellene?
– Ahogy az idősebb, tapasztaltabb méhészektől hallottam, korábban a hordási idény befejeztével, illetve a betelelést követően amitráz csíkok kaptárba helyezésével is hatékonyan irtották a varroa atkát, de ma már nem elegendő egy-két kezelés, és a méhész sem hagyatkozhat kizárólag a vegyszeres kezelésekre. Méhészetünkben három módszert alkalmazunk a parazita féken tartására: biológiai szerrel átitatott lapocskák kerülnek a kaptárakba, rendszerint decemberben oxálsavas-kezelést is alkalmazunk, de rendkívül hatékonynak bizonyult a herefiasítással való gyérítés. Ez úgy történik, hogy az LR rakodókaptárakban az eredeti, 44,8x23,2 cm méretű keretek közé 42x13 cm méretű farrar kereteket helyezek, ezeket félkeretnek is nevezik, s a méhek kiépítik a hiányzó részt. Ezekbe is petézik az anya, ugyanakkor a varroa is behúzódik a sejtekbe. Amikor ellenőrzéskor vagy kezeléskor látom, hogy a herefiasítás teljesen be van fedve, egyszerűen kivágom a farrar keret aljáról az egyébként szép építményt, majd megsemmisítem. Ez a legjobb és legolcsóbb módja a varroa atka irtásának.
Szétszórt elrendezésű méhesében főleg LR rakodókaptárakat látunk. Hogyan esett a választás erre a kaptártípusra?
– Mielőtt méhészkedni kezdtem, tanulmányoztam a szakirodalmat, nézegettem a kaptártípusokat, de méhészkedési modellemhez ilyen kaptárakat tanácsolt és vezetett be kezelésükbe tanítómesterem, a temerini Zoli bácsi. Ezeket a kaptárakat könnyű szállítani, bár kezelésük, a méhállomány ellenőrzése munkaigényes, de nem bonyolult, emellett gazdag hordás esetén, amire az utóbbi években nemigen akad példa, gyorsan „magasíthatók", növelhető a fiókok száma, s tapasztalatom szerint megfelelő takarással, meg persze bőséges élelemkészlettel a telelés is biztonságos. Foglalkoztat a gondolat a Farrar típusú kaptárakra való áttérésre, de nyomban adódik a kérdés, hogy akkor mit kezdek a meglévő több tucat LR kaptárral, a megszámlálhatatlan kerettel, így csak lassú átállásról lehet szó.
S a szétszórt elrendezésű kaptárak helyett esetleg méhészkocsival vagy konténerekkel méhészkedni?
– A szállítást, de a méhesben időszerű munkákat is leegyszerűsítené a méhészkocsi vagy a fokozatosan terjedő konténeres elhelyezés, de a Fruška gorának ezen a részén, ahol a méhesünk helyezkedik el, olyanok a terepviszonyok, hogy utánfutóval is körülményes a kaptárak szállítása, s mivel csak a napraforgó virágzása előtt vándorolok a kiszemelt parcellára, megmaradok a szétszórt elrendezésű kaptárak modelljénél.
A munkát megkönnyítő és meggyorsító gépesítés a méhészetben is jelen van. Távol az energiaforrástól, a villanyáramtól, erre adódik-e lehetőség?
– A kívülálló nem is gondolná, hogy a pergetés a legnehezebb munka, amit nem a helyszínen, hanem urbánus környezetben végzünk. Pályázati pénzből gőzviaszolvasztó készüléket vásároltunk, aminek előnye, hogy nyomban fertőtleníti a kiolvadt viaszt. Mivel a vásárlók a cseppfolyós mézet kedvelik, márpedig a méz természetes tulajdonsága, hogy fajtától függően gyorsabban vagy lassabban kristályosodik, a dekristályosító kamra sem hiányzik méhészetünkből. Érzékeny szegmentuma a méhész munkájának az időjárás alakulása és a kaptármérleg mozgása hordáskor és a téli fogyasztás időszakában. Mobiltelefonomra számítógépes program küld információt a hőmérsékletről, a páratartalomról és a kaptármérleg mozgásáról, tehát ha nem is vagyok jelen a méhesben, folyamatosan ellenőrizhetem a mintegy száz méhcsaládot.

A fiatalok mennyire érdeklődnek a méhészkedés iránt?
– A támogatások és a pályázatok, a méhészeti eszközök kedvezményes vásárlásának lehetősége felkeltette ugyan az érdeklődést, de kevés a kitartó kezdő, amit azzal magyarázok, hogy felkészületlenül, a méhek életének és a méhészkedés ismeretei nélkül kezdik a vállalkozást. A szakirodalom, a szakmai előadások kísérése alapot nyújt az eredményes gyakorlati tevékenységhez, amit tanácsos tapasztalt méhész irányítása mellett „tanulni", s ha ehhez a természet tisztelete is párosul, nem marad el az eredmény – vallja Király Károly.
Kora tavasztól nyár végéig bőven akad munka a méhesben, s ebből a család is részt vállal...
– Szeretünk a természetben, így a méhesben való elfoglaltságot nem tekintem munkának, inkább kikapcsolódás ez, hasznos időtöltés számomra – veszi át a szót Király Éva, s mosolyogva mondja, hogy az első méhszúrások sem bátortalanították el, és a méhcsaládok ellenőrzésével, kezelésével tanulja a méhészkedést. – „Első leckeként" azt tanultam meg, hogy a méhesben csak nyugodt lelkülettel lehet dolgozni, mert a kapkodást, a sietséget megbüntetik a méhek! Kizárólag védőöltözékben végezzük a munkát, s a füstölőnek mindig kéznél kell lennie, bár megtörténik, hogy a füstölés inkább felingerli a megbolygatott méhcsaládot, mintsem csillapítja. Legtöbbet a méhcsaládok ellenőrzésénél és a kaptárak szállításánál, de legszívesebben a pergetésnél segédkezem. Csodálatos a sejtekből kicsapódó aranyló méz látványa, de illata is.
A méz értékes élelmiszer és gyógyszer, de megvan a helye a szépítőszergyártásban is. Foglalkoztatja-e a feldolgozás kérdése?
– Megvan a munkahelyünk, mindenekelőtt ott kell helytállnunk, az esetleges vállalkozás meghaladná erőnket és kevesebb idő jutna a méhek rendezésére, így a méz és a propolisz marad alapvető termékünk, de kedvtelésként viaszgyertyákat készítek. Csilla lányunk élelmiszeripari technológus és amellett, hogy időnként besegít a méhes munkálataiba, előszeretettel kísérletezik mézalapú krémek készítésével, s ha egy napon a feldolgozás mellett dönt, természetesen támogatjuk elhatározásában. Bátorító, hogy nemcsak a méz, hanem a méz alapú szépítőszerek iránt is növekszik az érdeklődés, ami a piac igényeinek felmérését követően utat nyithat a vállalkozáshoz – domborítja ki meggyőződéssel Király Éva.

Szerző: 
Magyar Szó, Gallusz László