Pataiék kertészete hagyományt teremt

get_img.jpg

Magyarittabé

Másfél évtizeddel ezelőtt a magyarittabéi Patai András szakmai tapasztalat nélkül, kevés földdel, úgy döntött, hogy kertészkedésbe fog. Ráadásul egy olyan faluban, ahol nincs hagyománya a konyhakertészetnek. Ma Pataiék a bégaszentgyörgyi (žitištei) község legnagyobb zöldségtermesztői.

Buszsofőrként Patai András sokszor megfordult a főváros zöldségpiacán. Látva az árakat, megfordult a fejében, hogy talán érdemes lenne kertészkedni. A kilencvenes évek végén, amikor sorra csukták be a gyárakat, úgy érezte, hogy tennie kell valamit. Az édesapjától kapott négy lánc földön a család elkezdett kertészkedni. Úgy gondolja, hogy nem tévedtek, amikor ezt az utat választották. A gazdaság felfejlesztése azonban nem volt könnyű. Csak önmagukra támaszkodhattak. Sokszor maguknak kellett a kertészethez vetőgépet vagy földsimítót szerkeszteni.

Magyarittabén szinte semmilyen hagyománya nincs a kertészkedésnek. Szerencsére a fiai, Attila és Ervin is felvették a munkát, sőt tovább is vitték, és a gazdaság folyamatosan fejlődött. Egyéb munkalehetőség híján a faluban azóta mások is elkezdtek kertészkedni. A siker jórészt a szorgalomtól és a kitartástól függ.

A kertészetben a legnagyobb gond a megtermelt áru értékesítése. A kertészek továbbra is saját kockázatukra dolgoznak.

– Gazdaságunkban mintegy ötven hektár földdel foglalkozunk, zömében konyhakerti veteményt termesztünk. A fő vetésforgóban a petrezselyem, a paszternák és sárgarépa szerepel. Vöröshagymát is termesztünk, az idén pedig már káposztát is bevettünk a vetésforgóba. A későbbi vetéseknél lesz fekete retek, cékla és valamennyi csemegekukorica is. Ennek a majdnem ötven hektárnak körülbelül fele saját föld, a többit pedig béreljük. Többéves tapasztalat, hogy a konyhakerti vetemények iránt egyre nő a kereslet, ugyanakkor más termelők is többet termelnek. Így a piac lassan kezd beszűkülni. Ha nem találunk külföldi piacot vagy más felvásárlókat, akkor az itteni termelők szerintem lassan háttérbe szorulnak. Emellett az árak évről évre ugyanazok – mondja Patai Attila.

Főleg a hazai áruházláncoknak szállítanak, a zöldségpiac lassan a viszonteladóké lesz. Ott vannak még a belgrádi és az újvidéki nagybani piacon, de külföldi partnereket is keresnek.

– Két évvel ezelőtt elkezdtünk egy temesvári magyar fiatalemberrel üzletelni. Vittünk neki egy pár kamionnyi árut (káposztát, karfiolt, paprikát, petrezselymet, sárgarépát). Újdonság, hogy az idén fokhagymát kért. Nem is kis mennyiségben, körülbelül négy-öt kamionnal tudnánk leszállítani. Ez majdnem száz tonna, amennyi meg is terem a környéken. Össze tudnánk ennyit vásárolni. Ez egy új mozzanat, mert komoly szándéka van, és jövőre már szerződéssel szeretne termeltetni Szerbiában – mondja Patai Attila.

A kertészek helyzetén sokat javíthatna, ha a zöldségfélét feldolgozva, csomagolva értékesítenék. Ez azonban újabb beruházásokat igényel.
– A friss árut is csomagoljuk az áruházláncoknak. Tavaly született egy ötlet – miután sok sárgarépánk tönkrement –, hogy próbáljuk meg feldolgozni, és úgy értékesíteni a másodosztályú árut. A Prosperitati Alapítványon keresztül vásároltunk egy szárítógépet, ezt az idén bevonjuk a termelésbe. Ez egy külön ágazat lesz, amivel újdonságot viszünk a piacra – mondja beszélgetőtársunk.

A támogatásból vásárolt szárítónak köszönhetően Pataiék kertészete egy új termékkel is bővül.

– Fűszerpaprikát is ültetünk az idén. Ez egy új mozzanat lesz a kertészetünkben. Tavaly, amikor megvettük a szárítót, akkor jött az ötlet. Hogy maximálisan ki tudjuk használni a kapacitását, a petrezselyem, paszternák, sárgarépa szárításán túl a fűszerpaprika vagy akár más termés szárítását is be fogjuk vonni. Lehet, hogy az elkövetkező években egy új termelést is be tudunk majd indítani, ami eddig nem volt jelen a gazdaságunkban. Lehet, hogy ez egy olyan ágazat lesz, ami új jövőt nyit számunkra – meséli Patai Attila.

A kertészet sok munkát igényel. Egyre nehezebb napszámost találni.

– Minden évben azzal küszködünk, hogy mind kevesebb a munkaerő a falunkban. Gondolom, hogy nem vagyunk egyedül ezzel a gonddal. A fiatalok elvándorolnak, nem szeretik az itteni munkákat. Itthon nincsenek olyan körülmények, mint külföldön, és így egyrészt érthető, hogy eltávoznak. Minden évben 20-30 idénymunkást alkalmazunk, de vannak bejelentett munkásaink is. Mindenkit nem jelenthetünk be, de idénymunkásra mindig szükség van. Van egy olyan elképzelés is, hogy lassan gépesítünk. A kinti munkákat már többnyire gépesítettük. Eddig kézzel szedtük a sárgarépát, most már géppel tesszük. Ugyanez a tervünk a benti termeléssel is. Csomagológépek vásárlásával könnyíthetnénk a munkán. Nemcsak könnyíti, de olcsóbbá is teszi, ami most a legfontosabb a mi piacunkon. Meg kell küzdenünk a behozatali áruval is, amely sokkal olcsóbb, mint a hazai – mondja beszélgetőtársunk.

A kertészetben nem lehet csak a tapasztalatokra alapozni. Követni kell a technológia fejlődését, elsősorban a növényvédő szerek alkalmazása, a műtrágya és a vetőmagok szempontjából. Pataiék kertészetében a termelést az idén három szakember ellenőrzi. Ez azért is fontos, mert megpróbálnak külföldön is helyet találni a termékeiknek.

2017. június 17.

Szerző: 
Magyar Szó, Kecskés István (Fotó: Kecskés István)