Mind több a sikeres pályázó

get_img.jpg

Juhász Bálint: A természeti kincsek megszerzése és a közösség tulajdonában való megtartása kiemelkedő feladat

A Prosperitati Alapítvány második kiírási köre négy pályázási kategóriájának nyerteseivel való szerződés aláírást megelőzően Juhász Bálint, az alapítvány ügyvezetője a második kör pályázatait értékelte lapunknak nyilatkozva. A beszélgetés során kitért az első körös pályázatokra is, valamint arra, hogy idén mikor számíthatnak az érdekeltek újabb kiírásra, de arról is szó volt, hogy miként lehet elkerülni a különböző visszaéléseket.

Milyen elvek alapján hirdették meg a második kör pályázatait?

– A Prosperitati Alapítvány a második pályázati kört április 3-án írta ki, összesen öt pályázati kategóriát jelentettünk meg. Ezekből négy vállalkozás-fejlesztési és egy mezőgazdaság-fejlesztési kiírás volt. Mind az öt pályázati kiírást az első kör tapasztalataira támaszkodva fogalmaztuk meg. Olyan kérdésekre adtak igenlő választ a pályázatok, amelyek az első kör alatt és után hangzottak el. Nevezetesen, sokan kérdezték akkor, hogy lehet-e földet vásárolni, erre akkor még nem volt a válasz, a második körben viszont már lehetett. Az első körben még nem pályázhattak középvállalkozások, de a munkanélküliek sem, akik vállalkoznának, vagy azok, akik ebben az évben alapítottak vállalatot, viszont a start-up kategóriában most ők is esélyt kapnak a támogatás elnyerésére. Ugyanez a helyzet azokkal a termelőkkel, akik az általuk megtermelt nyersanyag egy adott részét feldolgoznák, vagy a méhészekkel, akik a méz feldolgozásában használatos eszközöket szerettek volna vásárolni. Az első körben a 10 ezer emberrel való találkozás, a több mint hatvan rendezvény, a több száz, gyakran megismételt kérdés és a több mint húszezer megkeresés irodáinkban nem volt hiábavaló, hiszen az elhangzó észrevételekre és kérdésekre, kérésekre tudtunk építeni.

A második körben kiírt pályázatok keretösszege 1,7 milliárd forint, a beérkezett beadványok száma pedig közel 600. A legnépszerűbb a földvásárlásra kiírt pályázat volt, ebben a kategóriában 198 beadvány érkezett. A start-up pályázatra 165 beadvány érkezett, a pályázók most vesznek részt a szükséges képzésen. A nagyobb hozzáadott értékű termékek előállításához szükséges eszközök megvásárlására kiírt pályázat is nagyon népszerű volt, ebben 115 pályázat érkezett be az alapítványhoz. A kamattámogatás néven ismertté vált pályázatunkra – amely a kamattámogatásra alapul, de a vállalkozások fejlesztési elképzeléseit hivatott támogatni – 71 beadvány érkezett be. Utóbbi esetében egy valamelyest összetettebb kiírásról van szó. Olyan egyéni, mikro-, kis- és középvállalkozások pályázhattak, amelyek az elmúlt években fejlesztési céllal hitelt vettek fel, magatartásuk rendszeres törlesztőre engedett utalni, vagyis tartották magukat a szerződéshez, és a hitel java részét visszafizették a bankok irányába. Ezek a vállalatok pályázhattak a visszafizetett hitelkamat 80 százalékáéig. A felső limit 5 millió dinár volt. Ez volt a pályázat első része, amely a jogosultságot és a támogatás mértékét volt hivatott megállapítani, míg a következő rész a fejlesztési elképzelésre irányult. A fejlesztés lehetett beruházás, vagy eszközvásárlás. A támogatottaknak a támogatást kötelezően vissza kell forgatniuk vállalkozásukba. A magánszállásadók és civil szervezetek turisztikai támogatására – szintén beruházás és eszközvásárlás lehetett – kiírt pályázaton 39 beadványt nyújtottak be.

Melyik kategóriában hány személy részesül támogatásban?

– Hangsúlyozni szeretném, hogy azok, akik teljes dokumentációt adtak át és jogosultak is a pályázásra, illetve pályázati anyaguk legalább 40 pontot kapott a szakmai értékelőktől, mind támogatást kaptak ebben a körben. Az idegenforgalom fejlesztésére kiírt pályázaton a 39-ből 33-an adtak át teljes dokumentációt, és voltak jogosultak, a kamattámogatás esetében a 71 pályázó közül 61 kap támogatást, a nagyobb hozzáadott értékű termékek előállításához szükséges eszközök megvásárlásárára kiírt pályázaton 105-en kapnak támogatást, a földvásárlásra kiírt pályázaton pedig 189 a támogatottak száma. Összegezve, második körben elenyésző azoknak a pályázóknak a száma, akik nem jutottak támogatáshoz, ilyen szempontból nagyon elégedettek lehetünk. A turizmus fejlesztésére közel 35 millió dinár értékben kötünk támogatási szerződést, a kamattámogatás és a nagyobb hozzáadott értékű termékek előállításához szükséges eszközök tekintetében valamivel több, mint 75millió−75 millió dinár ez az összeg, a földvásárlásra szánt keretösszeg pedig közel 183 millió dinár.

A földvásárlás kategóriában hogyan lehet elkerülni, hogy a támogatottak ne üzérkedjenek a megvásárolt földdel?

Az üzérkedésnek az elkerülését több módon is igyekeztünk biztosítani. A pályázók egyenesági és oldalági rokonoktól – negyedik szintig – nem vásárolhatnak földet, mert az családon belüli földvásárlásnak minősül, és nem gyarapítja a gazdaságot, a pénz csupán gazdát cserél. Ennek a feltételnek egy pályázó nem felelt meg: a vásárló és az eladó neve különbözött, címük azonban megegyezett, és mint kiderült, az eladó a nagynéni lett volna. Viszont arra is példa volt, hogy bár az eladó és a pályázó neve megegyezett, rokoni viszony nem volt közöttük, a pályázó ezt a megfelelő anyakönyvi kivonatokkal bizonyította. A nyertesek a föld birtokba vételét követőn hét évig kötelesek azt fenntartani. Első körben a házvásárlási pályázatnál is hét év volt az elvárás. A fenntartás azt jelenti, hogy a támogatott termel az adott földterületen, és nem idegeníti el, nem adja bérbe. A fenntartást folyamatosan ellenőrzi alapítványunk, egyrészről váltónyilatkozattal, amely lehetővé teszi az alapítvány számára, hogy ha a pályázó nem tartja be a szerződés szerinti kötelezettségeit, akkor számlájáról leemelje az adott összeget. Másrészről pedig a zálogjog a garancia. A zálogjog törlésére a kötelező fenntartási időszak leteltét követően ad engedélyt az alapítvány. Emiatt a támogatott a fenntartási időszak ideje alatt nem tudja eladni a földet.

Milyen különleges feltételeket emelne ki a különböző kategóriákban?

– Először is azt szeretném hangsúlyozni, hogy a gazdaságfejlesztési stratégia értelmében a természeti kincsek megszerzése és a közösség tulajdonában való megtartása kiemelkedő feladat. A vajdasági magyarság szempontjából a termőföld az első számú természeti kincs, ezért örülök, hogy ennek megvásárlásában tudtunk segítséget nyújtani sokaknak. Bízom benne, hogy a jövőben még többen tudnak élni ezzel a lehetőséggel, hiszen a szülőföldön való maradásnak egyik záloga az első és húzó gazdasági ágazat, a mezőgazdaság. Persze ebben a kategóriában sem tudtunk korlátlanul segítséget nyújtani, úgy határoztuk meg, hogy a vételár legfeljebb felét tudja állni az alapítvány, azaz hektáronként legfeljebb 500 ezer dinárt, a támogatás összege pedig legfeljebb 2 millió dinár lehetett támogatottanként. Ezzel a vásárlási szándék komolyságának fokozására kívántuk ösztönözni a pályázókat. A nagyobb hozzáadott értékű termékek előállításához szükséges eszközök vásárlására kiírt pályázaton 1,5 millió dinár értékben lehetett eszközöket vásárolni. Volt egy előfeltétel, vagyis megpróbáltuk kiszűrni a hobbi méhészeket és borászokat. Azoknak a pályázóknak a pályázatát tudtuk támogatni, akik például a méhészet esetében legalább harminc kaptárral rendelkeznek. A szőlészet tekintetében egy hektár bejegyzett gazdálkodási földterület volt a minimális elvárás a gazdákkal szemben, a többi kultúra esetében pedig két hektár. Az idegenforgalmi pályázat esetében gyakorlatilag megismételtük az előző pályázati kiírást, apró eltérésekkel. Négy pályázati célra lehetett pályázni, ezek pedig a szállás- és étkeztetési kapacitások bővítése, a szálláshelyek infrastrukturális ellátottságának növelése, a vendéglátás turizmushoz kötődő infrastruktúrájának fejlesztése és a kényelmi eszközök beszerzése. Az első három célra 1,5 millió dinárra pályázhattak az érdekeltek, a negyedik esetében pedig 800 ezer dinár volt a határ.

Az eddigi tapasztalatok alapján mi a közös az első és a második kiírási körben, illetve miben különböznek egymástól?

– Ha a számokat nézzük, az első kiírást követően sokkal tömegesebben érkeztek beadványok, mint a másodikban, de ez nem is meglepő, hiszen a kiírások száma az első körben kétszer annyi volt. Az érdeklődés mindkét esetben nagy volt. A második kiírás tekintetében sokkal nagyobb a sikeresség aránya, vagyis pozitívabb a pályázók és a támogatottak aránya. Azt is meg lehet állapítani, hogy a pályázók mostanra sokkal jobban megismerték a rendszert, átlátják azt, így minőségileg sokkal jobb pályázatok érkeztek be, mint első körben. Ez azért örömteli hír, mert számunkra a program megvalósításán és a rendelkezésre álló keretösszeg minél hatékonyabb felhasználásán túl az is fontos cél, hogy pályázóinkat pályázásra tanítsuk és szoktassuk. Ez a tanulási folyamat nagyon fontos, hiszen a jövőben megnyíló európai uniós források hatalmas lehetőséget jelentenek a vajdasági magyarság számára. A Prosperitatinál megszerzett ismeretek biztosan hasznukra válnak.

Mikor jelenhet meg a harmadik kiírás?

– Erről továbbra is csak feltételes módban tudok beszélni. Őszre ígértük, őszre biztosan lesz előrelépés ebben a kérdéskörben is. Folyamatban vannak a támogatóval az egyeztetések, értékeljük az első és a második kört, külön-külön, majd együttesen mindkettőt. Ennek tükrében hamarosan megszületik a döntés a harmadik kör vonatkozásában.

Mennyire mérhető már az első kör sikeressége?

– A megvásárolt eszközök számával biztosan mérhető már az eredmény. Jelen pillanatban ott tartunk, hogy az első körben meghirdetett tíz pályázati kiírásból 8,5-öt kifizettünk. Folyamatban van még a vállalkozások eszközbeszerzésének a kifizetése, a mezőgazdasági gépek vásárlására pedig megérkezett folyószámlánkra a pénz, most ezt dolgozzuk fel. Folyamatosan érkeznek be az elszámolások azoktól a pályázóktól, akik már felhasználták a pénzt, és átvették a megvásárolt eszközt. Az elszámolási határidő egyik kategóriában sem járt még le. Azt figyeljük meg, hogy a támogatottak rendszeresen eleget tesznek-e kötelezettségüknek. A gyakorlat, hogy az alapítvány a szállítónak fizet, hogy a támogatott a szállítóval, az alapítvány pedig a támogatottal köt szerződést, jónak bizonyul, hiszen kizárjuk annak lehetőségét, hogy a pályázó – akarva, vagy akaratlanul – más célra használja fel a szállítási összeget. A pénz azonnal a szállítóhoz érkezik, az pedig leszállítja a megrendelt eszközöket.

2016. augusztus 19.

Szerző: 
Magyar Szó, Pesevszki Evelyn