Hamarosan a zentai szórakozóhelyeken is kaphatók lesznek az Arator kézműves sörök
Michael Palin, a legendás Monty Python Repülő Cirkuszának komikusa, filmszínész és író szerint egy szép napfelkelte üdítőbben hat az ember kedélyállapotára, mint bármi más. A hideg sör kivételével.
Hasonlóképpen vélekedik a zentai Tóth Norbert is, aki nemcsak fogyasztja, hanem húgával, Beátával és adai barátjával, Rasztik Rezsővel gyártja is a finomabbnál finomabb, az Arator cég fémjelezte kézműves söröket.
Norbert felsőfokú tanulmányainak elvégzése után haza akart jönni Magyarországról, hogy idehaza boldoguljon. Budapesten villamosmérnöknek tanult, majd Szegeden dolgozott, de hazavágyott.
– Családomat sem szerettem volna átvinni, s igazából én sem tudtam elképzelni, hogy ott éljem le az életemet, s mivel tapasztaltam, hogy Vajdaságban is kezdenek mind népszerűbbek lenni a kézműves sörök, elkezdtem erről gondolkodni. Eszembe jutott, hogy főiskolás éveimben Rezső barátommal különböző fesztiválokon kóstolgattuk a saját gyártású söröket, és nagyon ízlettek nekünk. Rezső akkoriban otthoni körülmények közepette próbálkozott is a sörfőzéssel, és a sok tanulás meg kísérletezés után egészen finom sörökkel rukkolt elő. Hosszabb tanakodás után végül eldöntöttük, hogy elindítjuk saját vállalkozásunkat, kézműves söröket gyártunk – magyarázta.
Az elhatározást tett követte, és ahogy az idejük és anyagi helyzetük engedte, elkezdték kialakítani a sörfőzdéjüket. Arra törekedtek, hogy olyan sörrel álljanak elő, amely sokak ízlését elnyeri. Már a kezdetekben pozitív visszajelzéseket kaptak a baráti társaságuktól.
Az ifjú sörmesterek ahogy fejlődtek, úgy találták ki söreik külcsínét és a recepteket. Rezső időközben egy sörfőző tanfolyamot is elvégzett, és ez nagyot lendített a vállalkozásukon. Ezenkívül rengeteg különleges sört kóstoltak meg, amelyek alapján ők is összeállították a receptjeiket – mesélte.
A kezdetekben Norbert családi házának udvarán főzték a folyékony kenyeret, de rövid idő múlva béreltek egy üzlethelyiséget, s jelenleg is itt folyik a termelés. A fiatalember családja először nem vette komolyan Norbert elképzeléseit, amikor viszont látta, hogy az egyik zentai rendezvényen mekkora sor kígyózik az Arator kiállítóhelye és sörcsapja előtt, ráeszmélt, hogy a kézműves sörök készítését nemcsak hobbiként lehet űzni.
Az ifjú sörgyártók megpályázták a Bethlen Gábor Alap ifjú vállalkozók számára kiírt programját is, de nem kaptak támogatást. Ez persze nem ingatta meg az elhatározásukat és még eltökéltebben folytatták vállalkozásukat. Időközben Norbert húga, Beáta is csatlakozott a sörmesterekhez, s édesanyjuk is a segítségükre sietett, így már meg tudták vásárolni a minőségi sör készítéséhez elengedhetetlen berendezéseket, s nemrégiben a gyártáshoz szükséges engedélyeket is beszerezték. Ennek köszönhetően hamarosan a zentai boltok polcain és a szórakozóhelyeken is megtalálhatók lesznek a főzeteik. Ötfajta sört kínálnak, a Starkot (pilseni), a Snow lágy búzasört, amelynek van meggyes változata is, az Amber müncheni maláta alapú vörös sört, a Dragont (New England India Pale Ale) és a Shadow barnasört. Ezeket különböző zentai és környékbeli rendezvényeken is népszerűsíteni kezdték. A tavalyi zentai karácsonyi vásáron egy különleges karácsonyi sörrel is előrukkoltak, most pedig a Községi Idegenforgalmi Szervezettel karöltve a Zentai csata sör fantázianevű ital kidolgozásán szorgoskodnak, amelyet legelőször a városnapi rendezvényeken lehet megkóstolni.
Az apatini (Jelen), dunacsébi (Lav), vagy éppen külföldi licenc alapján készült söritalokhoz (Staropramen, Heineken, Amstel, stb...) szokott olvasóink joggal kérdezik, hogy mi a különbség a kézműves és a nem kézműves sör között.
Norbert szerint a kézműves sörben minden alapanyag természetes, és jóval ízletesebb az ipari gyártásban előállított sörnél, a legnagyobb különbség mégis abban rejlik, hogy a nagy sörgyárak arra törekszenek, hogy minél olcsóbban minél több sört állítsanak elő, a kézműves sörfőzdék számára viszont az a lényeges, hogy minél jobb minőségű, finomabb italt gyártsanak. Úgy fogalmazott, hogy ők nem spórolják ki a sörből többek között a komlót sem, és a nagyüzemi gyártástól eltérően nem gyorsítják fel mesterségesen az előállítást. A sör alapanyaga náluk a búza- és az árpamaláta, a komló, a sörélesztő, valamint a víz, s amit csak lehet, helyben igyekeznek beszerezni, hogy ezzel is támogassák a zentai termelőket. A sörös címkéket is egy zentai tervező készítette, és a kivitelezést is helyi nyomdára bízták.
Az Aratorban a főzés viszonylag kis kapacitással folyik, s a palackozást is egyesével, kézzel végzik. Így sokkal jobban oda tudnak figyelni a főzési folyamatra, s szinte bepalackozzák a lelküket a sörbe.
A zentai sörfőzők azon néhány lelkes úttörő közé tartoznak, akik tartományunkban szeretnék fellendíteni a kézműves sörkultúrát, ezért a többi sörfőzdével is kapcsolatot ápolnak.
– Még Magyarországon is kialakulóban van ez a kultúra. Ezzel szemben Németországban szinte minden kis településnek van saját söre, és a német állam arra kötelezi a boltokat, hogy a polcaikon helyi söröket is kínáljanak – jegyezte meg a zentai sörmester.
Az Arator az idén indult a Prosperitati pályázatán, s az esetleges támogatásból a főzőkapacitásaikat szeretnék bővíteni, de vágyaik között szerepel egy erjesztőtartály beszerzése is, aminek köszönhetően duplázni tudnák kapacitásukat, amely most havonta 1000 liter sör. A távlati terveik között látványsörfőzde kialakítása is szerepel, hogy a vendégek sörözés közben végigkísérhessék e nedű előállításának folyamatát is.