Repceolajat gyártó üzem épül Zentán
A zentai Seb-Agrar Kft. a Prosperitati Alapítvány tavaly év végén meghirdetett harmadik pályázati kiírásának hitelkonstrukciós, nagy léptékű, kiemelt jelentőségű mezőgazdasági és gazdasági fejlesztésekre kiírt pályázatainak nyertes pályázói között van. A 2011 óta működő vállalat repceolajat gyártó üzem létrehozására és silókapacitás bővítésére és építésére kért és kapott támogatást. A beruházás összértéke 167 millió dinár, ennek 45%-a támogatás, 30%-a kedvezményes hitel, 25%-a pedig az önrész. A létesítmény kiépítését még ebben a hónapban megkezdik, üzembe helyezését pedig jövő tavaszra tervezik.
A mezőgazdasági termelők körében egyre népszerűbb az olajrepce termesztése, az utóbbi 5–6 évben gyakorlatilag megtízszereződött az olajrepcével bevetett termőterület nagysága, hiszen az Európai Unióban és azon kívül is egyre keresettebb termék a repceolaj.
Sirmer Szebasztián, a Seb-Agrar tulajdonosa elmondta, hogy cége hat éve foglalkozik ipari növények termesztetésével, felvásárlásával és forgalmazásával, és nagy léptékkel növelik a repceterületek bővítését, hiszen az itteni föld ugyanúgy megfelel a repcének, mint a cukorrépának, és a termelő ugyanannyit meg is tud vele keresni:
– A cukorgyár becsukott, viszont a termőfölddel kezdeni kell valamit, és kiváló lehetőség van a repcében. Drasztikus a repceterületek növekedése, a nagy érdeklődésre való tekintettel és a készülő feldolgozó üzem ellátása érdekében az idén közel 1400 hektár repce termesztésére kötöttünk szerződést. A cégünk úgy működik, mint egy szövetkezet, ugyanazt a koncepciót követjük, tehát próbáljuk összefogni a termelőket. Integrátorként működünk, így is kötöttünk szerződést a Prosperitatival, de mi már évek óta így dolgozunk, ezért is lett jó a pályázatunk. A cég jelenleg 900 termelővel működik együtt, és ez nagyon nagy szám, hiszen a zentai szövetkezetnek a fénykorában volt 1000 termelője. Tehát a Seb-Agrar eddig is úgy működött, mint egy integrátor, most annyi változás lesz, hogy ezt szerződésbe is foglaljuk. Az a tevékenység, amit eddig nyújtottunk, egy kicsit bővülni fog, lesznek a termelőnek és a cégnek is kötelezettségei, de ebből mindkét félnek előnye származik. Én tudom, milyen árut kapok, milyen mennyiségben, a termelő pedig tudni fogja, hozzávetőleg mennyi lesz a haszna. Az integrációs szerződésnek köszönhetően szaktanácsadást is biztosítunk, tehát nekem szaktudással rendelkező agronómusokat kell alkalmaznom, akik követik az egész folyamatot. Így biztos lehetek abban, hogy amit megveszek, az megfelelő beltartalommal és minőséggel rendelkezik. A termelőkkel közös megegyezéssel mi fogjuk meghatározni, hogy milyen magot, milyen vegyszert használnak, milyen naplót vezetnek a folyamatokról, és így tudni fogjuk, mi jön be a gyárba, és mit adunk el kész termékként. Ez nagyon jó, hiszen minden áttekinthető.
Én azért alapoztam a repcére, azért akartam repcefeldolgozó gyárat, mert ez előtt a növény előtt nagy jövő áll. A hidegen sajtolt repceolaj az egyik legegészségesebb olaj sütésre, ugyanakkor előbb-utóbb nálunk is be fog következni, ugyanúgy, ahogyan az Európai Unióban, hogy minden közvállalat üzemanyag-fogyasztásában benne kell lennie a biodízelnek meghatározott százalékban. A repceolajra tehát kétoldali kereslet van, hiszen ez a biodízel fő alapanyaga, ugyanakkor étolajként is kiváló.
A támogatásnak köszönhetően a Prosperitati Alapítvánnyal szerződésbe foglaltuk, hogy több, mint ötszáz termelővel írunk alá integrátori szerződést, és a meglévő 15 alkalmazott mellé plusz 20-at alkalmazok. Ha egy kicsit szélesebb perspektívában nézzük, akkor azt mondhatjuk, hogy ez a készülő üzem 535 családot lát el, hiszen annak az ötszáz termelőnek, akivel szerződést kötünk, annak is biztos jövedelme lesz. A húsz új munkavállaló állandó munkaviszonyban lesz, és legalább tíz évig alkalmazni kell őket. A munkahelyekre a pályázatot november közepén írjuk ki, az olajüzembe technológusokat keresünk majd, a silókhoz silókezelőket, továbbá agronómusokat és fizikai munkásokat – magyarázta Sirmer Szebasztián.
A repceolajat gyártó üzem, a szárító és az 5000 tonna kapacitású silók építésének folyamata már a jövő héten megkezdődik, amint készen lesz az építési engedély. Az üzem a kettes ipari zónában a Žitopromet malom melletti másfél hektáros területen épül, és jövő júniusban, az átvevő szezonban már biztosan üzemelni fog. A termelőktől átvett repcét az üzemben szárítják, feldolgozzák és kétféle végtermékként értékesítik, mégpedig repcepogácsaként és olajként. A jószághizlalásban eredményesen felhasználható repcepogácsára az olasz piac a nyitott, az étolajjal Oroszországot és Törökországot, a biodízel-alapnak valóval pedig Németországot akarja megcélozni a zentai Seb-Agrar, és ez ügyben a tárgyalások most indulnak.
– Amíg nem kötöttük meg a szerződést, addig nem kezdtem tárgyalásokat, de a december és a január ezzel fog eltelni – mondta Sirmer Szebasztián és kihangsúlyozta, hogy a Prosperitati támogatásának köszönhetően ugrásszerű fejlődést érhet el a cége:
– Legalább öt évvel előrébb vagyok, mintha ezt önerőből és nem kedvezményes kölcsönből kellett volna megvalósítanom. Én ezt most hatéves kölcsönből tudom visszafizetni, ha viszont nincs ez a támogatás, akkor tíz–tizenegy év alatt tudtam volna ezt visszaadni bármelyik banknak, és ez óriási segítség. Ebből nemcsak nekem származik előnyöm, hanem minden olyan község termelőinek, ahol van felvásárlóállomásunk, és mi jelen vagyunk Zentán, Törökkanizsán, Csókán, Nagykikindán és a szerémségi Adaševcin. Az ország többi felvásárlójával is kiváló a kapcsolatunk, így Vajdaság több pontján tudok integrációs szerződést kötni, olyanokkal is, akik messze vannak tőlünk, hiszen az árujuk átvevését le tudom bonyolítani az ő környékükön működő felvásárlókkal, és ez már működő dolog – összegezte a vállakozó.
2017. november 5.